Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

V. fejezet. Aluljárók mint a metró kijáratai

színen haladó villamosok és autóbuszok száma is csökken, hogy a gépkocsi-közlekedés számára a kedvezőbb feltételek megvalósulhassanak.

Ezen a szakaszon 4 gyalogos aluljáró, az Astoria, az EMKE, a Baross téri és az Eörs vezér téri épült meg. A jövőben a metró észak-déli vonalával együtt — a Felszabadulás téren — épül meg az ötödik, ezzel teljessé válik a rendezés.

Az Astoria aluljáró 1963-ban készült el. Első volt a gyalogos aluljárók sorában és sok tekintetben magán viseli az első próbálkozás, a kísérletezés jegyeit (62. ábra). Alapterülete 800 m2 és 12 lépcső köti össze a felszínnel, amelyek közül 8 a keresztezés 4 sarkára, 4 pedig a villamos járdaszigetekre vezet. A lépcsők emelési magassága általában 3,5 m. A keresztezés tömegforgalom már az Erzsébet-híd megnyitása előtt is igen nagy volt, a híd megnyitása után pedig naponta 150 000 ember haladt rajta keresztül.

Fontos volt, hogy az Erzsébet-híd megnyitásával egyidőben megépüljön, mert ezzel a kelet-nyugati tengely közúti része a Blaha Lujza tér—Erzsébet-híd közötti szakaszon elkészülhetett.

Az aluljáróval egyidőben épült meg a metró kijárati csarnoka és a mozgólépcső-alagút felső része. Ez utóbbiak a metró üzembehelyezésével nyíltak meg a közönség számára.

Az építés 1963. jan. 2-án indult meg, és december 5-én fejeződött be. Építése alatt fenn kellett tartani a Múzeum körút villamosforgalmát és 1—1 nyomon a közúti forgalmat is (63. ábra). Az építés — pozitív és negatív tapasztalataival együtt — megalapozta a további aluljáróépítéseket.

Mint az első ilyen jellegű építkezés Budapesten, sok nehézséget és buktatót is tartogatott az építők számára. Nehéz feladatot jelentett a közművezetékek áthelyezése, különösen a csatorna átépítése, amelyet üzem alatt kellett megoldani. Nem várt akadályt jelentett az Astoria szálló melletti útszakasz alatt a régi városfal több mint 2 m széles alapja, amelyet el kellett bontani. A Hatvani Kapu néven ismert bástya helyét az aluljáróban emléktáblával jelölték meg.

Az aluljáró feletti közutat árkádosítással bővítették. Az árkádosítás révén mindkét irányban sikerült 1—1 közúti sávval bővíteni a csomópontot. ATanácskörút—Kossuth Lajos utca sarkán levő gyógyszertárat és az Astoria Kávéház egy részét fel kellett áldozni az árkádosítás érdekében.

Hogyan is épül egy gyalogos aluljáró, milyen sorrend szerint következnek a munkafázisok?

Az Astoria aluljáró az építés organizációja szempontjából iskolapélda volt és a további aluljáró-építéseknél is bevált módszernek bizonyult. Jellegét az határozta meg, hogy az építkezést nagyforgalmú csomópont-9*

131