Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

IV. fejezet. A metró alagútjainak építése

műszaki teljesítmény. A talaj és a talajvíz elleni küzdelem közben a rekordok megközelítésére nem volt lehetőség.

*

Az állomások építésekor a bányászati és a pajzsos módszer egyaránt alkalmazásra került. A Baross és Blaha Lujza téri állomások egészében pajzsos módszerrel épültek, az Astoria és Déli pu. állomásokat bányászati módszerrel építették, a többi mélyállomáson pedig részben pajzszsal. részben bányászati módszerrel dolgoztak (42. ábra).

A mélyállomásoknak két alapvető szerkezeti típusa alakult ki Budapesten. Az egyik típus.— amelyet háromhajós állomásnak nevezhetünk — három egymás mellett fekvő, nagy átmérőjű alagútból áll. A két szélső alagútban futnak a vonatok és itt helyezkedik el az oldalperon is.

A középső alagút az utasfogadó csarnok, ennek egyik végéhez kapcsolódik a mozgólépcső. A középső és szélső alagutak között széles átjárók épültek, ezeken keresztül jutnak az utasok a peronokra. Az

106

40. ábra. Fúrópajzs