Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
nyomát találták meg az omlásban. A sors iróniája, hogy ezt a fúrást a metróhálózat nyomvonalának feltárására mélyítették, a Főváros — már említett — 1942. évi tanulmánya keretében. Ez a fúrás az útfélszíntől az alsó agyagrétegig ,.átszúrta” a talajt, levezette a talajvizet és átáztatta nemcsak a felső homokréteget, de az alatta Jevő anyagot is. A meglazult, átázott talaj alátámasztására az alkalmazott dúcolás nem volt elégséges. * Bár nem ez volt az utolsó ondás a budapesti metró építése során, egyetlen épület sem dőlt össze Budapesten a metró miatt és süllyedés vagy egyéb építésből eredő meghibásodás miatt lebontani sem kellett épületeket. Óvatosságból ki kellett üríteni egy bérházat a Guszev utcában — már az alagútépítés előtt életveszélyes volt —, a volt Nemzeti Színházat (1.: Y. fejezet), valamint a Semmelweis kórházat. Megrongálódott — és helyreállításra került — a Deák téri evangélikus templom, a Batthyány téren levő volt zárda, ma szociális otthon — és a Kerepesi úton a Keleti pu. melletti MÁY-laktanya. A Rókus kápolna féléves bezárását inkább az értékes műemlék túlzott féltése, mint a veszély realitása indokolta. Az építkezés idején szokássá vált a metrót okolni azokért az épületkárokért is. amelyek távol feküdtek az alagutaktól. Valójában Budapesten komoly épületkárokat nem okozott a metró építése. A pajzsos építési módszer az alagútépítés fejlettebb változata. Ha tömören jellemeznénk a pajzsos építési módot, a következők mondhatók róla: A pajzs nem más. mint előre elkészített mozgó ducolás — egy acélhenger. amely ellátja a talaj megtámasztását a bányászati módszernél használt fa dúcolás helyett. A bányászati módszer az alagút helyének kialakítását részletekben oldja meg tárók építésével -. a pajzs védelme alatt az alagút teljes keresztmetszete egyszerre emelhető ki. Az alagút falazatát pajzsos módszernél az ..acélhenger” védelme alatt építik be, folyamatosan telje^ keresztmetszetben, biztonságosan, omlási veszély nélkül. A bányászati módszer esetében az alagútfal részletekben épül meg, a dúcolás fokozatos átváltása során, állandó omlási veszélyben. A pajzs lehetővé — sőt szükségessé — teszi nagyméretű előregyártott eleinek (tübingek) alkalmazását, ami a bányászati módszernél a dúcolás sűrű gerendaerdejében nem képzelhető el. A nagy elemekkel végzett alagútépítés — a súlyos elemek beemelese csak gépesítéssel oldható meg, a pajzson heliil létrehozott nagyobb munkaterület lehetővé teszi a gépesítést. 103
