Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
line közvetítői") vagy a végfelhasználók, esetleg az egyszerű adófizető polgárok online elérhető adatbankba jelentkeznek be. Az ipari kémek tekintélyes része elvesztette munkáját. Helyüket a publikus, de mégis nehezen megszerezhető információk elemzői foglalták el. Innentől kezdve már csak az új szuperszámítógépek és haditechnikai eszközök kémeinek volt „keresnivalójuk". Az adatbázisok sorában rövidesen megjelentek a teljes szövegű adatbázisok is, melyek például egy-egy folyóirat sok-sok évfolyama minden egyes cikkének szövegét tartalmazták minden szóra visszakereshető formában. E teljes szövegű adatbázisokban ugyanúgy szerepelt a Financial Times több évfolyama, mint a Journal of Chemical Society füzeteinek sorozata. Az előbbi esetében a hirdetések, árfolyamok, táblázatok kezelése, az utóbbiban a kémiai egyenletek, kémiai szerkezeti képletek, diagramok kezelése jelentett speciális problémát. A szélessávú átviteli hálózatok gyorsasága és átbocsátóképessége lehetővé tette, hogy az adathálózatban ne csupán a „betűnként", karakteresen tárolt rövid és hosszú szövegeket (bibliográfiai és fulltext-adatbázisok adatait), hanem a képpontok tárolásával megjelenített képeket is továbbítsák (ez utóbbiak tárolását szokás raszterpontos tárolásnak is nevezni). A legelső képmás adatbázisokban kisméretű ábrák, például kémiai képletek, szabadalmi leírások jellemző ábrái, illetve védjegyek voltak. A fejlődés további lépcsőjében az adatbankok szétfeszítették a kereshető adatbázisokra korábban kialakított korlátokat. A nyolcvanas évek elején egymilliónál több dokumentumot még nem lehetett egyetlen adatbázisban kezelni. Egy évtizeddel később a felhasználó már maga hozhat létre akár több millió vagy több tízmillió dokumentumot reprezentáló képzetes adatbázisokat, melyeknek adatai a keresés során úgy tekinthetők és kereshetők, mintha egyetlen adatbázis elemei lennének (például egy keresés időtartamára egyesíthető a Chemical Abstracts, az INSPEC, valamint a Derwent World Patents Index). Ezzel összefüggésben kialakult a különféle valós adatbázisokból származó, de ismétlődő tételek kiszűrésére kialakított algoritmusok széles körű használata. Tehát két vagy több bibliográfiai adatbázis által feldolgozott tétel közül - amelynek leírásában lehetnek eltérések, mert a címet másként írták, mert a szerző nevét másként rövidítették, mert a fellelhetőségi adatok leírása nem egységes - a gépi intelligencia felismeri az azonosakat. A többször előforduló tételek a felhasználó által adott preferencia alapján szűrhetők ki (pl. ha az INSPEC és a Chemical Abstracts egyaránt tartalmazza az adott tételt, és mi az INSPEC-ben meglévőt szeretnénk preferálni). Az adatbankok távoli elérésére épülő, töretlenül fejlődő adatbankipart a nyolcvanas évek közepén váratlan versenytárs megjelenése zavarta meg. Még alig jutottunk túl a személyi számítógépek megjelenésén. Akkortájt egy közönséges IBM PC-be 10 MB-os „winchestert" építettek be. A gépek tárkapacitása 2-3 évenként kétszereződött meg, így azután rövidesen feltűntek a láthatáron a 100 MB-nál nagyobb tárkapacitású mágneses tárolóeszközök is, sőt a személyi számítógépek piacán ma már a gigabyte-os tárak is közönséges kapacitást reprezentálnak. Mindezek ellenére az igazi vetélytárs az optikai lemezen publikált adatbázis, a CD-ROM, amely 550 MB hasznos információ tárolására képes. 15
