Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban

a monopolisztikus pozíció visszatartja a versenyt, az utánzást és a találmány elterjedését. Nincs még megbízható közgazdasági módszer ezekenek a hasznok­nak és költségeknek a számszerűsítésére."8 A szabadalmi irodalom azonban mind elméletileg, mind pedig empirikusan megerősíti, hogy a szabadalmi rendszer szignifikáns befolyást gyakorol a tech­nikai fejlődésre és a gazdasági növekedésre, mivel funkciói révén jelentős szere­pet tölt be a kreativitás és az innovációs vállalkozókészség, az ipari beruházó­készség és a technológiatranszfer, valamint a nemzetközi együttműködés előmozdításában.9 Oppenländer megállapításai szerint a szellemi tulajdon által nyújtott oltalom fokozott igénybevétele különösen két vonatkozásban: az új technika kísérleti műhelyeinek tekinthető kisvállalkozások és a csúcstechnikai fejlesztésekkel fog­lalkozó nagy vállalatok esetében mutatható ki, ahol a legélesebb a hazai és a nemzetközi verseny.10 Ez az állítás a törvényhozási tendenciákkal is alátámasztható. Pl. a mikro­elektronikai félvezető termékek topográfiájának jogi oltalmával kapcsolatos igény azért jelent meg az USA-ban, mert az különösen tőkeintenzív, azaz jelentős anyagi, műszaki és humán beruházást igényel, az alkotás viszont rendkívül szenzitív, sebezhető, mivel másolása a beruházási költségek töredékéből elvé­gezhető. Ez egy 50 milliárd dolláros piac, amelynek a termékeit 95%-ban az USA, Japán és Nyugat-Európa állítják elő, és alapvető érdekük a chipkalózkodás meg­akadályozása. Az USA-ban az elektronikai ipar a legnagyobb gyártási ágazat, nagyobb, mint az autó-, űrhajózási és acélipar együttvéve. Bár a félvezetőipar ennek 7%-át teszi ki, ez a kulcsipar, mint a versenyképességet meghatározó alap­vető építőkő, a műszaki haladás „nyersolaját" jelentő mikrochip előállítója. Másrészt a jogi oltalom az e téren kifejtett szellemi alkotómunka és az azzal összefüggő beruházások ösztönzésének alkalmas eszköze. A fenti szempontok merültek fel az USA Kongresszusa előtt 1979. és 1984. között a félvezető ipar képviselőinek bevonásával tartott meghallgatásokon.11 Hivatkoztak egy ameri­kai elrendezési mintának a japánok által történt állítólagos másolására, és ezzel összefüggésben a jogi oltalom megteremtésének sürgősségére. 3) A napjainkban kialakult szakmai konszenzus szerint a piacgazdaságokban a szabadalmi (használati minta, növényfajta védelmi, integrált áramkör oltalmi) rendszernek két alapvető funkciója van:- a korábban vázolt oltalmi funkció, amely az idea eszközként való kizáróla­gos haszonelvű, utilitárius felhasználását szabályozza, továbbá — az információs funkció, amely az ideát visszatükröző jelformákkal kapcsolatos. A szabadalmi rendszerből eredő jogi kizárólagosság alapvető oltalmi funkció­ja az, hogy az ubiquitás, az „omnipresent" tulajdonsága miatt a tér és idő átal nem kötött szellemi szubsztanciát, a találmányi gondolatot az igénypont definí­ciós gyűrűje, a territorialitás, az oltalmi idő és a jog tartalma által körülhatárolt szellemi tulajdonná konvertálja. A szabadalmi rendszer oltalmi funkciójának hatásai a piacgazdasági verseny­ben három irányban nyilvánulnak meg: 83

Next

/
Thumbnails
Contents