Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai
köre. A szabadalmi oltalom ugyanis független attól a konkrét kiviteli alaktól, amelyben az áruidea testet ölt, a szerzői jogi oltalom viszont csak a konkrét kifejezésformára (és az egyediesült elemekre), a növényfajta-, a használati minta-, ipari minta- és integrált áramköri védelem pedig csak a konkrét kiviteli alak által jellemzett ideára vonatkozik. 15) A szellemi tulajdon egy másik általánosan elfogadott doktrínája a szellemi javak különböző aspektusainak kumulatív oltalmi lehetősége, amelyről a kettős természetű funkcionális művek kapcsán már tettünk említést (pl. a találmány leírásának, a védjegy grafikai ábrájának szerzői jogi, gyakorlati hasznosításának iparjogvédelmi oltalma). A forma, mint statikus, strukturális alkotás hármas természetű: az esztétika, technika és a szemiotika keresztútján fekvő alkotás, amely elvileg lehet esztétikai jellegű művészi mű vagy ipari minta, technikai jellegű találmány vagy használati minta és szemiotikái jellegű védjegy. A forma oltalmának kumulációja tekintetében háromféle megoldás isihert:- az egyidejű, párhuzamos, teljes kumuláció (pl. Franciaországban, Angliában, ahol mind a szerzői jog, mind pedig az iparjogvédelem keretében védhetők az ipari formák),- az egyidejű, párhuzamos, részleges kumuláció (pl. az NSZK-ban, ahol a szerzői jogi védelem csak a vertikálisan magasabb szintű, kellő esztétikai eredetiséggel bíró alkotásokat illeti meg, míg ipari vagy ízlésminta esetén az esztétikai színvonal alacsonyabb),23- a teljes, horizontális elválasztás (pl. az USA-ban, Japánban a forma jellege, illetve a tartalom és a forma összefüggésének szorossága szerint [USA, 1959, in re Mazer/Stein]). A fentieknek megfelelően a forma lehet szabadalmi vagy használati mintaoltalom tárgya, ha hasznos, technikai funkciója van (pl. a légellenállást csökkentő áramvonalas forma, csúszásgátló autógumi), lehet ipari mintaoltalom tárgya, ha esztétikai szerepe van (ennek próbája, hogy a termék a minta nélkül is működőkép es-e), lehet művészeti műként szerzői jogi oltalom tárgya, ha a formának a terméktől elválasztható, független létezése van, végül lehet védjegyoltalom tárgya, ha a forma disztinktív, a használat során új szemantikai tartalmat, második jelentést („secondary meaning") nyert, és nem funkcionális jellegű (pl. coca-colás üveg).24 16) A technikatörténet számos olyan esetet ismer, amikor ugyanazt a találmányt egymástól függetlenül, esetenként egyidejűleg, többen megalkották. A korábbiakban már hivatkoztunk a kínai nyomdagép és Gutenberg későbbi találmánya, a kínai porcelán és Böttger későbbi találmánya független megalkotására. A csaknem egyidejű független találmányra azonban még több példa van:, a fényképészeti eljárást csaknem egyidőben, egymástól függetlenül találta fel a francia Daguerre és az angol Talbot (ennek megfelelően a franciák dagerrotípiának, az angolok talbotípiának nevezték), a dinamót Jedlik Ányos, a francia Pixii, illetve a német Siemens, a villanykörtét Edison és az angol Swan, a telefont Bell 68
