Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

Magyarországon a szabadalmi jog kezdő éve 1822, amikor a helytartótanács kiterjeszti országunkra az 1820. évi osztrák császári nyílt parancs (pátens) hatá­lyát és azt az 1840. évi XVIII. törvény szentesíti. Az 1852. évi osztrák „Privilegiengesetz" külön magyar törvényhozási aktus nélkül terjed ki Magyarországra, és marad csaknem 45 évig közös osztrák-ma­gyar törvény. A szellemi tulajdon általános elvi alapját Magyarországon az 1861. évi Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 23. §-a fekteti le, deklarálva, hogy „az ész szüleményei is olyan tulajdont képeznek, amely a törvény oltalma alatt áll".51 Az 1867. évi kiegyezéssel összefüggő vám- és kereskedelmi szövetség dualiz­must érvényesít a szabadalmi rendszerben is; mindkét ország illetékes miniszte­rének hozzájárulásával adják a szabadalmat Ausztria, illetve Magyarország te­rületére érvényes egy-egy szabadalmi okirattal. A magyar gazdaság a külföldi tőke jelentős szerepe, a piac kitágulása, a ver­seny ösztönző kihívása, az urbanizáció mobilizáló ereje folytán a centrum-orszá­gok áramába kerül.52 Ebben az időszakban a magyar feltalálói tevékenység fel­lendül. A XIX. század közepén már - mint ismeretes - olyan jelentős magyar feltalálók tevékenykednek, mint Jedlik Ányos, aki 1828-ban elkészítette a vil­lanymotor ősét, Irinyi János, aki feltalálta a biztonsági gyufát (1839), Petzval Jó­zsef, aki 1840-ben feltalálta a Petzval-lencsét a fényképezési technika továbbfej­lesztésére. Eötvös Lóránd az 1890-es években fejlesztette ki torziós ingáját, amely nagy szerepet kapott a mexikói, dél-amerikai, indiai, hátsó-indiai olajle­lőhelyek feltárásában. Igen fejlett volt a század végére a vasúttechnika és a magyar malomipar Ganz Ábrahámnak és Mechwart Andrásnak, valamint Hegenmacher Károlynak kö­szönhetően. A magyar műőrlési rendszert átvette az angol és az észak-amerikai malomipar is. 1885-ben szabadalmaztatják Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernovszky Károly transzformátor találmányukat, Schenek István és Farbaky István 1885-ben alkot­ják meg akkumulátorukat. Bánki Donát és Csonka János 1893-ban jelentették be szabadalmazásra porlasztó találmányukat, Pollák Antal és Virág József pedig 1895-ben gyorstávírójukat. Puskás Tivadar 1893-ban valósítja meg a vezetékes rádió ősét. A századvég szenzációja Schwartz Dávid léghajója is (1897), amelynek tervét özvegye Zeppelinnek adja el. A világ vezető feltalálói (pl. Edison) Magyarországon is szabadalmaztatják találmányaikat. 36) A felgyorsult technikai, gazdasági és kulturális fejlődés igényli a szerzői jogi és az iparjogvédelmi intézmények fejlesztését. 1884-ben születik meg az első ma­gyar szerzői jogi törvény, majd 1890-ben létrejön az első önálló magyar iparjog­­védelmi jogszabály, az 1890. évi II. számú védjegytörvény, amely 80 évig, az 1969. évi IX. törvény 1970. évi hatálybalépéséig képezte a magyar védjegyjog alapját. Minthogy a szabadalmi jog egységes osztrák-magyar szabályozása nem sike­rült, 1894-ben Schnierer Gyula készít tervezetet, amelynek alapján az országy-42

Next

/
Thumbnails
Contents