Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

Magyarországon a szabadalmi jog kezdő éve 1822, amikor a helytartótanács kiterjeszti országunkra az 1820. évi osztrák császári nyílt parancs (pátens) hatályát és azt az 1840. évi XVIII. törvény szentesíti.

Az 1852. évi osztrák „Privilegiengesetz" külön magyar törvényhozási aktus nélkül terjed ki Magyarországra, és marad csaknem 45 évig közös osztrák-magyar törvény. A szellemi tulajdon általános elvi alapját Magyarországon az 1861. évi Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 23. §-a fekteti le, deklarálva, hogy „az ész szüleményei is olyan tulajdont képeznek, amely a törvény oltalma alatt áll".51

Az 1867. évi kiegyezéssel összefüggő vám- és kereskedelmi szövetség dualizmust érvényesít a szabadalmi rendszerben is; mindkét ország illetékes miniszterének hozzájárulásával adják a szabadalmat Ausztria, illetve Magyarország területére érvényes egy-egy szabadalmi okirattal.

A magyar gazdaság a külföldi tőke jelentős szerepe, a piac kitágulása, a verseny ösztönző kihívása, az urbanizáció mobilizáló ereje folytán a centrum-országok áramába kerül.52 Ebben az időszakban a magyar feltalálói tevékenység fellendül. A XIX. század közepén már - mint ismeretes - olyan jelentős magyar feltalálók tevékenykednek, mint Jedlik Ányos, aki 1828-ban elkészítette a villanymotor ősét, Irinyi János, aki feltalálta a biztonsági gyufát (1839), Petzval József, aki 1840-ben feltalálta a Petzval-lencsét a fényképezési technika továbbfejlesztésére. Eötvös Lóránd az 1890-es években fejlesztette ki torziós ingáját, amely nagy szerepet kapott a mexikói, dél-amerikai, indiai, hátsó-indiai olajlelőhelyek feltárásában.

Igen fejlett volt a század végére a vasúttechnika és a magyar malomipar Ganz Ábrahámnak és Mechwart Andrásnak, valamint Hegenmacher Károlynak köszönhetően. A magyar műőrlési rendszert átvette az angol és az észak-amerikai malomipar is.

1885-ben szabadalmaztatják Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernovszky Károly transzformátor találmányukat, Schenek István és Farbaky István 1885-ben alkotják meg akkumulátorukat. Bánki Donát és Csonka János 1893-ban jelentették be szabadalmazásra porlasztó találmányukat, Pollák Antal és Virág József pedig 1895-ben gyorstávírójukat. Puskás Tivadar 1893-ban valósítja meg a vezetékes rádió ősét.

A századvég szenzációja Schwartz Dávid léghajója is (1897), amelynek tervét özvegye Zeppelinnek adja el.

A világ vezető feltalálói (pl. Edison) Magyarországon is szabadalmaztatják találmányaikat.

36) A felgyorsult technikai, gazdasági és kulturális fejlődés igényli a szerzői jogi és az iparjogvédelmi intézmények fejlesztését. 1884-ben születik meg az első magyar szerzői jogi törvény, majd 1890-ben létrejön az első önálló magyar iparjogvédelmi jogszabály, az 1890. évi II. számú védjegytörvény, amely 80 évig, az 1969. évi IX. törvény 1970. évi hatálybalépéséig képezte a magyar védjegyjog alapját.

Minthogy a szabadalmi jog egységes osztrák-magyar szabályozása nem sikerült, 1894-ben Schnierer Gyula készít tervezetet, amelynek alapján az országy-42