Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
gyűlés megalkotja az 1895. évi XXXVII. számú magyar szabadalmi törvényt, és létrehozza a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalt és a Szabadalmi Tanácsot. Az első magyar szabadalmi törvény 1970-ig hatályban volt, alkalmazását csak az 1919. évi tanácsköztársaság szakította meg, elrendelve, hogy minden találmány a tanácsköztársaságé, ezért titokban nem tartható, kötelezően bejelentendő és a tanácsköztársaság által díjazandó. 1909-ben létrejön az ipari minták oltalmáról ideiglenes jelleggel kiadott 107.709-es kér. min. rendelet, amely 1978-ig maradt hatályban. A XX. század magyar feltalálói lépést tartottak a világ élvonalával. Az 1920- as, 30-as években Kandó Kálmán vasútvillamosítási megoldásai, valamint Jendrassik György gázturbinája, illetve nagy fordulatszámú dízelmotorja, Asbóth Oszkár helikopter-légcsavar kísérletei (1928), Járay Pál áramvonalas autója (1921), Uher Ödön fényszedőgépe (1927), Bródy Imre kriptonlámpája (1930), Mihály Dénes széncellával működő televíziós készüléke (1928) említhető meg. Már a múlt század végétől, de az első világháború után különösen érezhető a magyar feltalálók egy részének kivándorlása külföldre, bizonyságául annak, hogy a magyar körülmények szűkösek a magyar tehetség számára. (Közéjük tartozik - mint ismeretes - Puskás Tivadar, Galamb József, a Ford „T" modell feltalálója, a Bíró testvérek, a töltőtoll feltalálói, Goldmark C. Péter, a színes televízió feltalálója (1940), és a műszaki klasszikusok: Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Hevesy György.) A XX. század első felének magyar szabadalmi joga nem volt inadekvát a felgyorsult technikai és világgazdasági változással. 1909-től, az 1908. évi LII. törvénnyel, Magyarország csatlakozott a Párizsi Uniós Egyezményhez és igyekezett szabadalmi jogában lépést tartani a nemzetközi fejlődéssel. A szabadalmi törvény novellái, az 1908. évi az uniós elsőbbség elismerését, az 1911. évi a kiállítási elsőbbségre vonatkozó ideiglenes oltalmat, az 1913. évi a szabadalommegvonás feltételeit szabályozta. Az I. világháború után Magyarország elvesztette területeinek nagy részét és a vámhatárokkal szétszabdalt távolabbi európai piacait, s így a magyar gazdaság ismét a perifériára szorult.53 Az 1920. évi XXXV. törvény a Szabadalmi Hivatalt átszervezte Szabadalmi Bírósággá, a Szabadalmi Tanácsot pedig Szabadalmi Felsőbírósággá; az 1921. évi LIV. törvény újraszabályozta a szerzői jogot; az 1923. évi V. törvény a tisztességtelen verseny tilalmáról intézkedett; az 1927. évi XX. törvény alapján a Szabadalmi Felsőbíróság megszűnt, hatásköre a Kúriára szállt; az 1932. évi XVII. törvény bevezette szabadalmi jogunkba a kényszerengedély jogintézményét, valamint felemelte a szabadalom oltalmi idejét 15 évről 20 évre.54 37) AII. világháború után a szovjet szerzői tanúsítványos találmányi jogi modell és a mozgalmi kezelés átvétele 1948-ban történt a 11.950/1948. sz. Kormányrendelettel. A rendelet szerint a feltaláló választhatott szabadalom vagy szerzői tanúsítvány között, ha felajánlotta találmányát az államnak. A Szabadalmi Bíróság jogutódjaként 1949-ben megszervezték az Országos Találmányi Hivatalt, amelynek nemcsak a szabadalmi vizsgálat, de a hasznosnak 43
