Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

tornakotró gép (Pieter Breughel, 1561), ceruza (1565), eszterga (J. Bessen, 1568), Mercator vetülettel készült térkép (1569), tengeri aknák (1585), angol (vízöblítéses) vécé (J. Harrington, 1589), mikroszkóp (Janss, 1590), síkkötő gép (William Lee, 1589), a kétlencsés szemüveg és a távcső (Johannes Lipperhey, 1608), termosztát (C. Drebbel, 1609), tengeralattjáró (C. Drebbel, 1620).

A technikai fejlődés, a nyílt tengeri hajózás, a szélesedő külföldi kereskedelmi kapcsolatok a piacgazdaság megélénkülését eredményezik. A Királyi Tőzsdét (Royal Exchange) Thomas Grasham 1566-ban alapította. Valóságos bábeli torony, mondják a szemtanúk, főleg délidőben, amikor ellepik a kereskedők, akik itt bonyolítják ügyleteiket.26

A kornak az újdonságok iránti érdeklődését több mű tükrözi: Kepler: Astronomia Nova (1609); F. Bacon: Novum Organon (1620) és New Atlantis (1627); Galilei: Dialógusok két új tudományról (1637).

Anglia alapvető technikai és gazdasági változásokon megy át, kialakul a polgári civilizáció és életforma, az első polgári állam; a nonkonformisták a természettudományok felé fordulnak.

14) A szabadalmi jog Angliában is a közjogi privilégiumoknak a találmányokra való kiterjesztésével, szabadalmi metamorfózisával, közjogiból magánjogivá történő átlényegülésével jön létre.

Az angol királyok a XV. századtól elsősorban az akkor elmaradott Anglia iparának fejlesztése érdekében adtak privilégiumokat, főként külföldiek számára egyes mesterségek meghonosítása céljából. Ilyen privilégiumokat főleg a Flandriából jövő takácsok, festők, valamint órások kaptak. A monopóliumot eredményező szabadalmi privilégium adományozásának nem volt előfeltétele, hogy az adott termék új találmány legyen.

Az első találmányi szabadalmat 1449-ben adták John of Utynam részére az általa feltalált színes üveg gyártására. Ezt követően a találmányi szabadalmak adományozása elfogadott gyakorlattá vált.

Az angol királyok által adott privilégiumok neve latinul „literae patentes" (a köznek szóló „nyílt levél") volt, amelyből ered a német, angol, szláv nyelvekben a szabadalmat jelentő patent szó, míg a francia királyok által kiadott rövid (brevis) okiratok nevéből származik a francia brevet.

A gyártási privilégiumok mellett megjelent a nyomtatási privilégium („privilégium impressorum") is, amelyet elsőként Angliában 1518-ban adtak, s 1580-tól a „könyvesek" céhe részére adott kiadói kizárólagosság („right to copy") formájában jelentkezett a szerzői jog csírája.

Az angol Tudor-dinasztia korában a szabadalmi politika eltorzult abban az értelemben, hogy a szabadalmi monopóliumokat egyre nagyobb számban nem találmányokra, hanem meghatározott foglalkozásokra (pl. borral, sóval, szappannal, játékkártyával való kereskedésre) adták. Ez viszont ellenkezett a Földnélküli János király és a nemesség közötti kompromisszumos szerződéssel, a régi jogokat formálisan privilégiumként rögzítő, 1215. évi „Magna Charta Libertatum" 44. cikkelyével, amely előírta a vállalkozás szabadságát („freedom of

25