Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
trade") és amelynek alapján a common law kifejlesztette azt az elvet, hogy a monopóliumok semmisek, kivéve, ha közérdeket szolgálnak (Case of Monopolies, Darcy V. Allen, King's Bench 1602). A céhek, majd a Parlament erre alapozott tiltakozása miatt Erzsébet elbizonytalanodott, és találmányokat is visszautasított. Stuart Jakab uralkodása idején a Parlament monopolellenes harca tovább éleződött, és 1624. május 25-én elfogadták a monopoltörvényt („Statute of Monopolies"), amely lényegében az e téren érvényesülő common law törvényi deklarálása volt.27 Ez a törvény tehát monopolellenes légkörben született, és a gazdaságot és kereskedelmet gúzsba kötő monopóliumok megtiltása mellett, mintegy az antimonopol intézkedések alóli kivételként, egyedül jogos monopóliumnak a találmányi szabadalmat ismerte el. A szabadalom diszkrecionális kegyből alanyi jogon igényelhető joggá vált, és ezen az sem változtat, hogy az angol szabadalmi okiratok kedvenc fordulata még hosszú ideig a „by royal grace". A „Statute of Monopolies" már tartalmazta a modern szabadalmi törvények legfontosabb elveit (a szabadalom tárgya a törvény feltételeinek megfelelő találmány, az oltalmi idő véges, az oltalom területhez kötött, jogosultja az első és igazi feltaláló, aki köteles a találmányt a köz javára feltárni, hogy az oltalom lejártával mások is „űzhessék a mesterséget"). A „Statute of Monopolies" által létrehozott angol szabadalmi intézmény pragmatikus motivációs klímáját, lényegét később az alábbiak szerint foglalták össze: „A szabadalmi intézmény alapelve egyszerű és ésszerű. A közérdek megkívánja, hogy az ipar fejlődjék. A fejlődés ösztönzésére, valamint annak elérésére, hogy a fejlődés eredménye ne maradjon titokban, bárki, aki valamilyen terméket vagy ennek előállítására való gépet vagy eljárást fejlesztett ki, a fejlesztés eredményének ismertetésével a Szabadalmi Hivatalnál kérheti, hogy tizenhat évig egyedül ő élhessen vele. Az oltalmi idő lejártával a fejlesztés eredménye köztulajdonná válik; az időleges kizárólagos jog nem kifogásolható, mert ha a feltaláló nem fejlesztett.és a fejlesztés eredményét nyilvánosságra nem hozta volna, sem akkor, sem később senkinek sem lett volna tudomása róla. A kizárólagos jog továbbá ösztönöz a találmány gyakorlatbavételére, mert hasznosításának (sőt, a szabadalommal járó költségek megtérülésének) egyetlen módja a találmány gyakorlatbavétele: akár úgy, hogy a feltaláló maga használja és ezzel versenytársaival szemben előnyre tesz szert, akár úgy, hogy licenciadíjak fejében használatára másokat feljogosít."28 A „Statute of Monopolies" része volt az első polgári állam megteremtésére irányuló folyamatnak, amely politikailag az 1688-as „glorious revolution"-nal teljesedik be. E fejlődési folyamat következő fontos állomása Stuart Anna királynő 1709. évi statútuma: az „Act of Anne", amelyet a világ első szerzői jogi törvényeként tartanak számon. 26
