Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

sai, bennük a világfolyamat állandóan ismétlődik. A keleti vallások „befelé fordulását" fejezi ki Buddha végrendelete, amely arra inti híveit, hogy önmagukban keressék a világosságot és a menedéket, ez fejlesztett ki olyan belső technikákat, mint a fakíroké és jógiké, de ezt fejezték ki a konfucianizmus törekvései a vágyak, észlelések kapuinak bezárására, az iszlám azonos szava az újdonságra és eretnekségre.15

9) A technikai fejlődés mellett egy másik tényező a piacgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok megélénkülése. Ez az a kor, amikor a stagnáló, lustán folyó történelembe belép a kifinomult és fürge piacgazdaság. Egyes itáliai városok, különösen Velence autonóm világokká, „városállamokká" alakultak át, és a számukra valóságos jogi bástyákat jelentő, kapott vagy kicsikart privilégiumaik páncéljába öltöztek. „Új gondolkodás, új észjárás keletkezik, nagyjából a még korai nyugati piacgazdaság gondolkodásmódja: szabályok, lehetőségek, számítgatások, meggazdagodás és életművészet együttese."16

Ezek a városok voltak a közvetítői Itália és Konstantinápoly felé a keleti fűszereknek és luxusáruknak, és élénk kereskedelmet folytattak a Levante, a Földközi tenger keleti partjainak bizánci és arab városaival, számos helyen létesítve kereskedelmi telepeket, szállítva a keresztes vitézeket.

A rendkívül élénk gazdasági kapcsolatok következtében Velence lett az akkori kereskedelem világvárosa és a világpolitika egyik mozgatója. A város követei járták a világot, az egyik, Marco Polo Kínáig is eljutott, ámultán számolt be az Európában még ismeretlen találmányokról, és közvetlen kapcsolatot teremtett a távol-keleti áruk legendás birodalmával.17 10

10) Az itáliai városok voltak egyrészt az őrzői az antik hagyományoknak, másrészt a Kelettel való kapcsolatok révén itt jelentkezett először a külső és a belső látókör bővülése, ezért természetes módon itt kezdődött a reneszánsz, mint egyfajta korai felvilágosodás.18

A piacgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok fellendülése nemcsak a verseny, a vállalkozás, a polgárosodás nyitányát jelentette, hanem az egyéniség kultuszát, az én rehabilitálását, az individuum újrafelfedezését, a sokoldalúság, magabiztosság, az újrakezdés friss szellemét hozta magával az emberi gondolkodás teljes spektrumában.19

A kor szimbolikus alakja, a kora fölé tornyosuló géniusz, Leonardo da Vinci, aki amellett, hogy művész volt, a modern géptechnika úttörője lett, számos gépelemet tervezett vagy legalábbis ábrázolt.20

A szigorúság korát követő enyhülésben „az élet minden területén - a cselekvésben, a filozófiában, a szervezésben, a technikában - életerős, eleven dinamika vált jellemzővé, valami módon erőteljesebb lett a létezés. A felpezsgő invenció ennek a bizakodásnak, akaraterőnek, kételkedő és kritizáló értelemnek, a szabadjára engedett fantáziának volt a szellemi és anyagi megnyilvánulása" 21

E kortól vált társadalmi és technikai sztereotípiává, de egyúttal a fejlődés mozgatójává a fiúk ciklikus lázadása apáik struktúrái ellen.

22