Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
11) Egy további tényező a szabadalmi rendszer velencei genezisében a jog önfejlődése. A megelőző időkben a találmányok megőrzésének alapvető módszere a műszaki ismeret titokban tartása, titokvédelemmel való elsáncolása volt. A kínaiak éberen őrizték a selyemszálak titkát, amely a legendák szerint Si Sung si császárnő találmánya volt i. e. 2640-ben. Európába csak a VI. században - Jusztiniánusz császár korában - jutott el, amikor két szerzetes üreges zarándokbotba rejtve néhány selyemhernyópetét hozott magával Konstantinápolyba. Hasonló módon őrizték a Pi Seng által feltalált könyvnyomtatás titkát, amelyet Európában Gutenberg, és a porcelán titkát, amelyet Böttger talált fel a XVIII. században. II. Ágost szász fejedelem azonban állandó őröket rendelt Böttger mellé Meissenben, hogy senkinek se árulhassa el a porcelánkészítés titkát.22 Európában a céhek, mint a kézművesek érdekvédelmi szervezetei, mint foglalkozási kasztok egyik célja a mesterségbeli titkok - ezek között a találmányok - megőrzése, céhtilalom és céhkényszer révén az illetéktelenektől való megóvása, és csak a beavatott céhtagokra való hagyományozása volt. Ennek példája, hogy 1297-ben Velencében megjelent egy dekrétum, amely szerint ha egy orvos olyan gyógyszert készít, amely a titkát képezi, azt meg kell őrizni a céhen belül, és erre az összes céhtagnak meg kell esküdnie. A titokban tartás mellett azonban a középkorban megjelent egy új jogi forma is: az eredetileg egyes városoknak és polgároknak kereskedelmi és ipari tevékenységek monopolizálására királyi kegyből adományozott, közjogi jellegű kiváltságlevél, előjog, privilégium egyedi esetekben való kiterjesztése új iparágak bevezetésére, feltalálók elismerésére. E folyamat eredményeként elkezdődött e közjogi forma magánjogiasodása. Angliában egy 1105-ből származó okiratban normann apát kap privilégiumot szélmalom felépítésére egy bizonyos területen, majd 1236-ból III. Henrik okirata maradt fenn, amely 15 évre szóló monopóliumot ad tarka ruháknak angol, francia és holland divat szerint való elkészítésére 23 Itáliában az egyik első ilyen privilégiumot Fillippo Brunelleschi, a nagy építész, a firenzei dóm kupolájának tervezője kapta. A privilégiumot 1421-ben Firenze városa adta személyre szólóan 3 évre egy olyan szerkezetre, amely nehéz súlyoknak a folyón való szállítására vonatkozott. Egyedi privilégiumokat Velencében is adtak, pl. 1443-ban malomszerkezetre, 1460-ban festőműhelyben használt főzőberendezésre, 1469-ben Speyer, német nyomdásznak a könyvnyomtatásnak Velencében való meghonosítására. Az itáliai városokban a privilégiumok rendszere művészeti és technikai mecenatúrával párosult (pl. Firenzében a Medici-család részéről). Velencében a találmányi szabadalmak tíz eset közül kilencben a város problémáival kapcsolatosak: a laguna felé irányuló vizek hajózhatóvá tétele, csatornák ásása, vízkiemelés, mocsaras területek kiszárítása 24 A rendszeres gyakorlat az 1474. évi Velencei Dekrétumban nyert törvényi megerősítést. Ez a Dekrétum hirdette meg, hogy a városi hivatalnál bejelentett 23
