Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

F. Bacon szerint három - a kínaiak által már korábban megalkotott, de a monolitikus kultúrában elfojtott - találmány forradalmasította a nyitott, új eszmékre érzékeny reneszánsz Európát: a könyvnyomtatás feltalálása Gutenberg által (kommunikáció), a lőpor (haditechnika) és az iránytű (hajózás).

8) A középkori technika az antik forrásokon kívül a barbár népektől is vett át találmányokat (pl. nyereg, kengyel), és táplálkozott az arab és az általuk közvetített indiai és kínai technikából is, a találmányok mozgásiránya keletről nyugat felé tartott.

Az arab technika eredeti alkotása volt számos vegyi eljárás (pl. a kénsav előállítása). Több vegyület neve (pl. alkohol, kámfor, cukor) igazolja, hogy Európa tőlük vette át használatukat, és a „bölcsek kövét" kutató alkímia misztikus eszméje is arab eredetű. Az acélgyártásban a damaszkuszi pengék titka, a szövésben a damaszt őrzi emléküket.

Az indiai technika a középkorban jórészt arab közvetítéssel jutott el Európába (a pamut és gyártásának eszközei, a cukornád, az arab számjegyek, a csúcsív, a camera obscura, az optikai lencsék, a sakk, valamint a „perpetuum mobile" kutatásának gondolata). A perpetuum mobile - önmagában hamis cél - jelentősége nem a cél elérésében, hanem kitűzésében keresendő, mivel kísérletekre mozgósított, mint az alkímia, és a kísérletek „melléktermékeként" jelentős találmányok születtek.

Az arab és indiai technikánál még fejlettebb volt a kínai technika. Kínai találmány a selyem termelése, a papír, a porcelán, a vasöntés, a nyomtatás, a stencil (sokszorosító sablon), a papírpénz, az iránytű, a puskapor, a kulcs és a zár.

A keleti technika a XV. századig azonos, részben pedig magasabb szintű volt, mint az európai technika. A XV7. századtól kezdve azonban szétvált a nyugati és a keleti civilizáció útja. A nyugati civilizációt - találmányról véve a hasonlatot - a gőzmozdony, a keleti civilizációt a körbe forgó óra jelképezte. A nyugati civilizáció az anyagi természet, a keleti civilizáció az emberi psziché alakítására koncentrált. A nyugati civilizáció természetalakító irányultságát fejezte ki Bacon, aki szerint a természet megismerését követő feladat annak elsajátítása az „ars inveniendi", a feltalálás mestersége révén.

A nyugati civilizáció tehát alapvetően természeti és innovációs beállítódásúvá vált, páratlan erénye lett a mindig új csúcsok felé törő akarat, a szellem változásra, megújulásra való képessége, míg a keleti civilizáció több száz éves végzete lett a lemerevedés, az értékrend megkövülése, a statikus tökély, az időtlen rend.14

A kétféle civilizációs beállítódásban valláskutatók, szerint szerepe van az eltérő típusú vallásoknak is. A nyugati típusú vallások (pl. a zsidó vallás és a kereszténység) a fejlődés vallásai, szerintük a világ és az emberiség története a kezdettől egy meghatározott cél felé tart, a természet ura az ember Ezt az irányultságot a technikai és piacgazdasági fejlődés, a reneszánsz humanizmus és a reformáció tovább erősítette, megteremtve az „új" kultuszát, a változás tradícióját.

Ezzel szemben az ázsiai vagy keleti típusú vallások (pl. hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus), amelyek állami doktrínákká váltak, a körforgás vallá21