Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
A SZABADALMI JOG SZÜLETÉSE A RÓMAI-GERMÁN JOGCSALÁDBAN A XV. SZÁZADBAN 2-§ 6) Rene David megkülönböztetése szerint - mint ismeretes - a jelenkor nagy jogrendszereit két csoportba sorolhatjuk: a római-germán jogcsaládba és az angolszász jogcsaládba, továbbá beszélhetünk a vallási és hagyományos jogrendszerekről (muzulmán, hindu, kínai, japán jog). A római jogi eredetű római-germán (más néven kontinentális) jogcsalád a kontinentális Európa „ius commune"-ja, amely erősen különbözik a „common law"-tói, az angol királyi bíróságok eljárási malmában kiőrölt többé-kevésbé szigorú precedensrendszerre támaszkodó egységes jogtól, valamint az e mellett kialakult, törvény alkotta tételes jogtól („statutory law") is.11 Az iparjogvédelem legfontosabb intézménye, a piac által működtetett szabadalmi jog a római-germán jogcsaládnak és a reneszánsz kornak, az emberi szellem fordulópontjának terméke. A jogtörténeti kutatások szerint a világ első szabadalmi törvényét, a Velencei Dekrétumot („Parte Veneziana") 1474. március 19-én fogadta el a város szenátusa, ezért joggal tekintik Velencét a szabadalmak anyjának. A törvény létrejöttét több tényezőre lehet visszavezetni: a középkori technikai forradalomra, a piacgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok megélénkülésére, a reneszánsz - mint a civilizációtörténet rendkívüli fejezete - szellemiségére és a jog önfejlődésére. 7 7) Ami a középkori technikai forradalmat illeti, az - Endrei Walter szerint12 - a XI-XV. század között zajlott. A XI. századig Európa először degenerálta az antikvitás műszaki és ipari know-how-ját, majd kívülről jövő impulzusok hatására a XV. századtól alakította ki technikai világhegemóniáját és vált donorrá. A középkori technika Nyugat-Európában elsősorban a mezopotámiai, egyiptomi, a görög-római és az antik technika örökségére építve alakult ki. A kor fontos találmánya a bütykös tengely, amely lehetővé tette a különféle (őrlő-, érctörő, kalló-, fűrész-) malmok feltalálását. További fontos találmányok az új energiaformák (szél, árapály) és energiahordozók (szén) alkalmazása, az erőátvitel új eszközei (pl. forgattyús hajtás), a közlekedési eszközök (hajó, kocsi) tökéletesítése, új anyagmegmunkáló szerszámok (pl. rokka) létrejötte, műszerek (mechanikus óra, mérleg), programozott automaták (pl. harangjáték) kifejlesztése. E kor találmánya a gótikus katedrálisok és városházák vázszerkezete, az olajfesték, a kémény, a szemüveg, a csipkekészítés, az ágyú, a puska, a robbanólövedék. Endrei Walter szerint „a csonka középkori és a látszólag előzmény nélküli újkori találmánysorozat hézag nélkül illeszkedik, egy egységes ipari forradalom kerek és logikus történeti szekvenciája bontakozik ki".13 20
