Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
ciaszerződés, valamint a versenykorlátozások összefüggései tisztázása, a tisztességtelen versenyt jelentő áruhamisítások elleni küzdelem összehangolása, valamint a közösségi védjegy létrehozatala és egyes szerzői jogi kérdések harmonizálása irányában, normapotenciával bíró irányelvek formájában. Az előrejelzések szerint 2000-ig a kelet- és közép-európai országokat is felölelő európai szabadalmi rendszer és az egész szellemi tulajdoni intézményrendszer megerősödésével, továbbfejlődésével, és egy világszabadalmi rendszerbe való betagozódásával lehet számolni.16 4-§ A SZABADALMAZHATÓSÁG FELTÉTELEI ÉS AZ OLTALOMBÓL KIZÁRT TALÁLMÁNYOK 11) Napjaink egyik meghatározó folyamata a szabadalmi jog nemzetközi egységesülése, a jog nemzeti területisége és a technika határokon túlmutató egyetemessége közötti ellentmondás oldása. A gyors technikai fejlődés, az exponenciális információnövekedés mellett ma már nincs alternatívája annak, hogy a határ nélküli technikai univerzum az „egy világ" modelljére épülő világközösség számára egy, harmonizált szabadalmi világjog jöjjön létre, ha a szabadalmi rendszer nem akar a XX. század nemzeti jogi kövülete lenni. A szabadalmi anyagi jog európaizálása tekintetében az európai szabadalmak engedélyezésére vonatkozó Müncheni Egyezmény, globális harmonizációja (tehát mértéktartó egységesítése) vonatkozásában pedig a GATT szellemi tulajdoni egyezménytervezete és a VVIPO szabadalomjogi harmonizációs szerződéstervezete (Patent Law Treaty = PLT) nyújt adaptációs mintákat.17 Az utóbbi 1991. júniusában került a Hágai Diplomáciai Értekezlet napirendjére. Az európaizáció, illetve a harmonizáció egyik legfontosabb kérdése a szabadalmazhatóság feltételeinek egységesítése. 12) Mindhárom nemzetközi egyezmény egységes a szabadalmazhatóság feltételeinek meghatározásában. A Müncheni Egyezmény 52. cikke, a GATT szellemi tulajdoni egyezménye 28. cikke és a WIPO szabadalmi harmonizációs szerződése 201. cikke szerint szabadalmazható bármely találmány, amely új, feltalálói tevékenység eredménye (nem nyilvánvaló) és amely iparilag alkalmazható (hasznos). Ha a kritériumokat a logikai definíció szabályai szerint rendezzük el, akkor a meghatározásban a genus proximum szerepet a találmány és az ipari alkalmazhatóság (hasznosság) együtt tölti be, amelyhez képest az újdonság és a feltalálói tevékenység a differencia specifica. A találmány és az ipari alkalmazhatóság kritériumok horizontálisan, a technika világán kívüli, különlényegű természeti tárgyaktól és a nem technikai jellegű antropogén tárgyaktól határolják el a szabadalmazhatóság tárgyát. E két kri-157