Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

Bevezetés

A jog viszont mint társadalmi technika közvetlenül társadalmi-erkölcsi-politikai tényezőkön alapuló, akarati-logikai elemekből összetevődő, az emberek közötti viszonylatokra szabott előírás, célja az azokkal összefüggő tudatos és irányított állapotváltoztatás a jogi norma motivációs és kényszermechanizmusa révén.

Állapotváltoztatásra irányuló jellegük miatt a jog és a technika a modernizáció alapvető instrumentumai, a „fejlődés ékei" és húzóerői; erkölcsileg igazolható fejlődési irányuk az embernek a természet korlátáival szembeni és a társadalmon belüli szabadsága kiteljesítése, az élet emberhez méltóvá tétele. Mindkét technikában döntő szerepet játszanak a három környezet - a természet, a technika és a társadalom - kölcsönhatásai, amelyek meghatározzák konkrét cél- és eszközracionalitásukat, fejlődési vonalukat, ciklikusságukat.

Az iparjogvédelem és a technika fejlődési paralelizmusának, civilizációtörténeti és kulturális összefüggései kutatásának az amerikai, nyugat-európai és japán iparjogvédelmi irodalomban egyaránt vannak jelentős irányzatai és hazai előzményei is.3

5) Az értekezésben elsősorban az USA, az Európai Gazdasági Közösség és Japán törvényhozására, joggyakorlatára és nyomasztó mennyiségű, a bőség zavarát okozó jogirodalmára voltam figyelemmel, mivel az innovációnak ez a - a világ szabadalmi tevékenységének 80%-át képviselő - három nagy áramköre határozza meg napjainkban a technikai, különösen a csúcstechnikai fejlődés tempóját, és annak következményeként különösen az Amerikai Egyesült Államok adja az iparjogvédelmi adaptációs mintákat, bocsát ki a világba törvényhozási lökéshullámokat (pl. az új növényfajták, a szoftverek és az integrált áramkörök tekintetében), és hoz világprecedens értékű elvi döntéseket (pl. a biotechnológiában a mikroorganizmusok, illetve új állatfajták szabadalmazhatósága tekintetében).

Ez a három szabadalmi nagyhatalom gyakorol meghatározó befolyást a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) és a Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) keretében folyó szellemi tulajdoni jogegyesítés eredményeire is. Ezekhez az országokhoz képest a többi ország nemcsak a technikában, de annak jogában is „követő fejlesztést" végez, másodlagos pozícióba kerül.

Magyarországon - amelynek joga a római-germán jogcsaládba tartozik - az eddigiekben viszonylag kisebb hangsúlyt kapott az amerikai és japán jög tanulmányozása. Iparjogvédelmi rendszerünk fejlesztése megköveteli az amerikai és a japán jog - keletre második szomszédunk joga - adaptációs mintáinak tanulmányozását, elemzését és értékelését is. Jogrendszerünk fejlesztése mellett figyelembe kell vennünk azt a szempontot, hogy ezeket a külföldi iparjogvédelmi jogrendszereket, illetve jogintézményeket nekünk is használnunk kell, ha szellemi értékeinket e nagy piacokon oltalmazni akarjuk, tehát ebben az értelemben ezek a jogintézmények a „mieink" is, mivel minden ország piacát a saját szabadalmi jogával lehet meghódítani, aszerint történhet meg ezen országok szellemi tulajdoni felségterületén - Széchenyi szavaival - a „vértelen tartományszerzés".

A másik oldalról természetesnek kell vennünk a külföldiek fokozott érdeklődését, esetenkénti kívánságait iparjogvédelmi jogrendszerünk fejlesztése kap12