Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága

be. Az „improper means" fogalomkörébe tartozik a lopás, megvesztegetés, csalás, a titok megőrzésével kapcsolatos kötelességszegés, arra való rábírás vagy kémkedés elektronikus vagy egyéb eszközökkel.

Az Egységes Üzleti Titok Törvény indokolása szerint az üzleti titokvédelem célja a kereskedelmi etika normáinak betartása. Az indokolás szerint az üzleti titok körébe tartozó információ megszerzésének helyénvaló módszerei („proper means") körébe tartoznak a következők:

1. független kifejlesztés,

2. mérnöki visszafejtés („reverse engineering") a jogszerűen megvásárolt terméktől elindulva és visszafelé haladva kitalálni a módszert, amellyel az készült,

3. az üzleti titok jogosultjától („owner7') licencia megszerzése,

4. a termék megfigyelése nyilvános használat vagy kiállítás alkalmával,

5. az üzleti titok megszerzése a nyilvános irodalomból.

A két leggyakoribb védekezés az üzleti titoksértés vádja ellen a független kifejlesztés („independent development") és a mérnöki visszafejtés („reverse engineering").

A független kifejlesztés abszolút kimentési ok. A független kifejlesztéssel kapcsolatban azonban van egy nyitott kérdés az amerikai jogban: mi lesz a független kifejlesztő joga, ha az üzleti titok jogosultja szabadalmat kap. Ez a kontinentális, római-germán típusú jogokban az előhasználati jog révén oldódik meg, az amerikai szabadalmi jog azonban nem ismeri az előhasználati jog intézményét. A kontinentális típusú jogokban tehát a párhuzamos kifejlesztők az üzleti titokvédelem szempontjából azonos jogállást élveznek, szabadalmazás esetén pedig a másik, „lemaradt" jogosult meghatározott feltételekkel (az elsőbbség időpontja előtti beruházás az adott találmánnyal kapcsolatban) elóhasználati jogot élvez.

Az amerikai jog szerint a „first-to-invent"-elv értelmében a párhuzamos fejlesztés esetén a korábbi feltalálói elsőbbséggel rendelkező szabadalmassal szemben a későbbi, független fejlesztőnek nincs előhasználati joga.

Az üzleti titoksértés alóli másik kimentési ok a mérnöki visszafejtés. Ez azt jelenti, hogy nemcsak független kifejlesztőként, „saját kútfőjéből" lehet meríteni a megoldást, hanem a jogszerűen megvett áru szétszedése és megvizsgálása útján is. Az így megszerzett információ használata ellen az üzleti titok jogosultja nem léphet fel.

Fellépési lehetősége csak akkor van a tisztességtelen verseny elleni szabályok alapján, ha az árut más árujaként feltüntetve adják el („passing off"). Az üzleti titokvédelem alatt álló információ szabad felhasználás körébe kerülésének tehát több lehetősége is van: a független kifejlesztés és a mérnöki visszafejtés, valamint a közkincsből való merítés. 6

6) A mérnöki visszafejtés („reverse engineering") nemcsak az üzleti titokvédelem fogalma.

121