Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
Általános értelemben a mérnöki visszafejtés („reverse engineering") a piacon hozzáférhető áruk tanulmányozását és kutatását jelenti. Ez az egész világon elterjedt általános gyakorlat, amelyet egyes szellemi tulajdoni törvények kifejezetten megengednek, mások hallgatnak róla. A szakmai konszenzus e kérdésben világszerte az, hogy a mérnöki visszafejtés megengedett a szellemi tulajdonjogban.7 A különbség csak az, hogy az így nyert információ szabadon felhasználható-e (mint az üzleti titkok esetében), vagy csak a fejlesztés kiindulópontja lehet (mint a szoftverek és az integrált áramkörök esetében), illetve hogy az ilyen továbbfejlesztés eredménye jogilag független (mint a szoftverek és az integrált áramkörök esetében) vagy függő viszonyba kerülhet a fejlesztés kiindulópontját képező alkotással (mint a szabadalmi jogban és a növényfajták esetében). Az amerikai tulajdonfelfogás közismerten rugalmasabb, mint a kontinentális rendszerek, ezért a jogi szaknyelv használja az üzleti titok, know-how-oltalom kifejezésekkel együtt az információtulajdon („proprietary infomation") megjelölést is. Ugyanakkor határozott „szabadalombarát" és az „üzleti titkot" némileg diszpreferáló tendenciák jelentkeznek az Amerikai Egyesült Államokban azon elv alapján, hogy a szabadalom a találmánynak a köz részére való feltárása fejében jár, míg az üzleti titok őrzése elsődlegesen magánérdeket szolgál, információs szempontból meddő marad. Az amerikai bírói gyakorlatban pl. megjelent az a szélmalom harcnak minősíthető törekvés is, hogy a know-how-ként való kezelés illegálisnak minősítésével a találmányokat minden esetben „betereljék" a nyílt szabadalmi rendszer keretébe (az USA Legfelsőbb Bíróságának döntésében kifejezett különvélemény, Sear Inc. s. Adkins. USPQ 1/1969). A találmány „javának" know-how-ként való visszatartását kívánja megakadályozni az az előírás, hogy a feltaláló köteles a használat legjobb módját feltárni a szabadalmi leírásban. (Ez azonban nem terjed ki a működési ok, a „knowwhy" feltárására.) Az Amerikai Egyesült Államokban ezt a ma is élő „nyilvánosságpárti" törekvést fejezte ki korábban a „disclosure document program", jelenleg pedig a törvényes találmánylajstromozás („statutory invention registration") már hivatkozott intézménye. Ez a korábbi „defenzív publikációk" helyébe lépő új típusú, defenzív szabadalom, amelyet csak azonos tárgyú későbbi szabadalmi bejelentések ellen lehet felhasználni, mint nyilvánosságra hozott anterioritást, de annak alapján szabadalombitorlási eljárást nem lehet indítani. 7) Az angol jogirodalom praktikus definíciója szerint a know-how gyakorlati, hasznos tudás, amely titkos.8 Az angol jogban a titokvédelem nem a törvényileg megállapított „statutory law", hanem a bírósági eljárások malmában kiőrölt „common law" körébé tartozik, esetleges bizalomszegés („breach of confidence") vagy szerződésszegés („breach of contract") esetén. 122
