Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban
A Sprint a kezdeti „definíciós időszak" után 1989-t<51 ötéves innovációfejlesztő programot irányzott elő.23 11) A japán technológiapolitika intézményrendszere rendkívül fejlett. Élén a Japán Tudományos és Technológia Tanács (Science and Technology Council) áll, mint a kormány tanácsadó szerve, a hosszú távú tudomány- és technológiapolitika kialakítója. A Tudományos és Technológiai Ügynökség (Science and Technology Agency) már kiemelt kutatási programokért felelős. Egyik szerve a Japán Kutatási Fejlesztési Szervezet (RDC) az egyetemi K+F tevékenység értékesítésére, egy másik a Csúcstechnikai Központ (Key Tech Center), egy további a Külföldi Kutatási Kooperációk Ügynöksége (Japan Trust International). A Külkereskedelmi és Ipari Minisztérium (Ministry of International Trade and Industry = MITI) az ipari technológiapolitika fő hordozója, feladata a különböző kutatások pénzügyi és technikai segítése. Egyik szerve az Ipari és Technológiai Ügynökség (Agency for Industrial Science and Technology = AIST), amelynek külön Kutatás-Fejlesztés Hasznosítási Irodája működik. Ugyancsak a MITI szerve a Kis- és Középvállalkozások Hivatala, amely kiterjedt támogatási tevékenységet folytat a helyi (kb. 600) műszaki tudományos központokkal együttműködve. Az állami kutatóintézetekből származó találmányok értékesítésével a Japán Ipari Technológiai Társaság (JITA) foglalkozik. A Japán Regionális Fejlesztési Társaság (Japanese Regional Development Corporation) az ún. „technopolis koncepció" keretében hozott létre K+F bázisokat, technológiai parkokat. Fontos szerepet játszik az innováció előmozdításában az Országos Tudományos és Műszaki Információs Rendszer (NIST), a Japán Tudományos és Műszaki Információs központ (JICST), és a Japán Fejlesztési Bank (Japan Development Bank) is. A technológiapolitika intézményrendszerén belül helyezkednek el az iparjogvédelmi intézmények, amelyek közül a legfontosabbak a Japán Találmányi és Innovációs Intézet (JIII vagy „Hatsumei Kyokai"), a Japán Szabadalmi Információs Központ (JAPATIC) és annak 48 részlege az országban, valamint a Találmányi Egyesület (Invention Association). A kreativitás fejlesztésének fontos műhelyei Japánban a találmányi gyermekklubok („Invention Clubs for Boys and Girls"), a gyermekfeltalálói kiállítások. Az egész japán kultúra és civilizáció tele van olyan elemekkel, amelyek közvetve a kreativitás és az utánzás fejlesztését segítik elő. Ezek közé tartozik pl. a virágok elrendezése (ikebana) és az origami nevű papírhajtogatás, amelyek az esztétikai és a variációs képességet, a Bonsai törpefa, amely a miniatürizálási hajlamot, maguk az írásjelek, amelyek a vizuális emlékezőtehetséget fejlesztik. A nyugati felszín mögött a japánok mindennapi életébe a jogeszme, a jog elvont logikai jellege nem hatolt be, tovább él a jogtól idegenkedő konfucianusi eszme, amely az emberi szabadság és egyenlőség helyett a dolgok természetéből 99
