Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

Bevezetés

BEVEZETÉS

1§

AZ ELŐZMÉNYEK ÉS AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA

1) „Aeatas semper aportat aliquid növi" („minden korszak hoz valami újat") szokták idézni Horatius (Ars poetica, 156-157) megállapítását, amely korunkban úgy módosítható, hogy ez a korszak szinte csak újat hoz.

A történelmi léptékű és nagy intenzitású változások eszkalációja még egy olyan jogterületet is próbára tesz, mint az iparjogvédelem, amelynek „az újdonság a mestersége". A világban végbemenő változások - egy évtizedre a XXI. századtól - új módon vetnek fel számos, korábban megválaszoltnak hitt kérdést az iparjogvédelem elmélete, a jogalkotás, a joggyakorlat, a nemzetközi kapcsolatok és az iparjogvédelem kutatása és oktatása szempontjából.

E változások között kell kiemelni különösen az alábbiakat.

A hazánkban végbemenő történelmi rendszerváltás egyik célja a piacgazdaság kiépítése, amely a piac tradicionális értékeinek helyreállítását jelenti, a parancsuralmi, tervirányítási rendszer lepusztult, csillagukat vesztett struktúrái helyébe. Ez a folyamat szükségképpen együtt jár a szellemi javak, mint gazdasági és szellemi erőforrások, valamint az iparjogvédelmi jogintézmények, mint piacvédő eszközök szignifikáns felértékelődésével, mivel mindezek eredendő közege és ihletője a piaci verseny.- A csúcstechnika, a „high tech" egyes új eredményei, különösen a szoftver, az integrált áramkörök és a biotechnológia (új növény- és állatfajták, génsebészet) speciális nemzeti és nemzetközi szabályozást igényelnek, új fogalmak bevezetését, összefüggések tudományos tisztázását és mélyebb megértését követelik meg.- A magyar külpolitikai reorientáció, az Európai Gazdasági Közösségbe való integrálódás távlati célja szükségessé teszi az Európai Szabadalmi Szervezethez való csatlakozás feltételeinek, előnyeinek, ütemezésének átgondolását.- Az iparjogvédelem napjainkban felgyorsult globális nemzetközi harmonizációja a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) és az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) keretében, megköveteli a magyar álláspont kimunkálását, majd a következő években a magyar iparjogvédelmi jogszabályok adaptációját ezekhez a nemzetközi egyezményekhez.

9