Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
Bevezetés
2) Az 1990-91-es évek sajátos keresztútjai az iparjogvédelem múltjának és jövőjének. 1990-ben ünnepelte bicentenáriurnát az amerikai szabadalmi rendszer, centenáriumát a magyar, osztrák és svájci védj egy rendszer, 1991 pedig a francia szabadalmi rendszer és a védjegyek nemzetközi lajstromozására létrehozott Madridi Megállapodás 200., illetve 100. éve. 1989-ben volt 80 éve, hogy hazánk tagja lett az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, 1990-ben pedig 20 éve, hogy a szabadalmi, védjegy- és szerzői jogi törvények legutolsó rekodifikációja megtörtént. Ugyanakkor ezek az évek meghatározó jelentőségűek az iparjogvédelem jövője szempontjából is. 1989-ben Washingtonban nemzetközi szerződést fogadtak el a csúcstechnika egyik fontos összetevőjét képező integrált áramkörök jogvédelméről, Madridban pedig a védjegyek nemzetközi lajstromozására létrehozott Madridi Megállapodást kiegészítő Jegyzőkönyvhöz. 1991-ben a csúcstechnika másik fontos irányzatát képező biotechnológia gyors fejlődése miatt került napirendre Géniben az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Egyezmény felülvizsgálata. Ugyancsak 1991-ben, Hágában nemzetközi szerződést kívántak létrehozni a szabadalmi jog harmonizálására. Az elmúlt két évben Kelet- és Közép-Európában végbement politikai összeomlás és rendszerváltás kapcsán a térség valamennyi országa törekszik a piacgazdaság bevezetésére, az európai és a globális nemzetközi folyamatokba való szorosabb bekapcsolódásra, versenyt fut az amerikai, nyugat-európai és japán invesztícióért és a csúcstechnika átvételéért. A külföldi tőkeberuházásoknak és a csúcstechnika átvételének fontos infrastrukturális - az utakhoz és a hidakhoz hasonlítható - feltételét képezik a korszerű, bátorító jogi klímát teremtő iparjogvédelmi jogszabályok. Magyarország előtt tehát a következő években az a feladat áll, hogy - Eörsi Gyula kifejezésével élve1 - „aktív adaptációval" fejlessze tovább iparjogvédelmi jogszabályait a csúcstechnika, a piacgazdaság és a nemzetközi együttműködés követelményeinek megfelelően. Jelen értekezés célja, hogy megvizsgáljon néhány, a gyorsuló idő által felvetett fontos elméleti és gyakorlati kérdést, amelyeke feladat elvégzése kapcsán felmerülnek. Az értekezés hozzá kíván járulni a biotechnológiai csúcstechnikával és a szabadalmi jogi harmonizációval összefüggő 1991. évi diplomáciai konferenciákra való felkészüléshez, a szoftverrel, az integrált áramköri és biotechnológiai csúcstechnikával, valamint a szabadalmi jog harmonizációjával és a know-how-val kapcsolatos hazai törvényhozás és joggyakorlat elméleti megalapozásának továbbfejlesztéséhez, a piacgazdaság és az iparjogvédelem összefüggéseinek tisztázásához, az Európai Szabadalmi Szervezettel kialakítandó társult viszony, majd csatlakozás előkészítéséhez, továbbá a hazai iparjogvédelmi kutatások és - a mérnökökre, jogászokra, közgazdászokra egyaránt kiterjedő - iparjogvédelmi képzés szemléletének, módszereinek fejlesztéséhez. 10
