Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

— a jogosult részére lehetővé teszik a szabadalmi jog átruházását (kooperatív és a technika transzfert közvetítő részjogosítványok).

A magyar szabályozás szerint a szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa és a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. A szabadalmi oltalomból következik, hogy mindenki más köteles tartózkodni a találmány jogosulatlan hasznosításától.

A szabadalmi jog abszolút kizárólagos szerkezetű, azaz mindenkivel szemben és bármely formában való felhasználás, független kifejlesztés esetén is hatályos. A független kifejlesztő azonban bizonyos feltételekkel az előhasználati jog formájában védettséget élvez.

Nem említi a törvény, de értelemszerűen következik, hogy — magyar szabadalmakról lévén szó — a kizárólagos jog csak Magyarország területére terjed ki, mivel minden állam szabadalma a területi elv értelmében csak a saját országa területén hatályos.

A szabadalom értékesítésének, működtetésének a korábban említettek szerint három módja van:

a) a hasznosítás, vagyis a találmány tárgyának a saját gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata vagy forgalomba hozatala;

b) a szabadalom hasznosításának engedélyezése (licencia adása) más részére (ingyenesen vagy ellenérték fejében),

c) a szabadalom teljes vagy részleges átruházása (ingyenesen vagy ellenértékért).

A szabadalom megadásával a szabadalmas nincs feljogosítva a találmány tárgyának iparszerü gyártására, használatára vagy forgalmazására.

A szabadalmi törvénynek a kizárólagos hasznosítási joggal kapcsolatban alkalmazott, „a jogszabályok keretei között” kitétele arra utal, hogy az ipari vagy kereskedelmi tevékenységhez állami engedély is kell, továbbá egyes termékek termelésére, forgalmazására vonatkozó biztonsági, minőségellenőrzési, munkavédelmi, környezetvédelmi stb. előírásokat is be kell tartani, végül a találmány szabadalmazott volta nem jogosítja fel a szabadalmast mások esetleges jogainak megsértésére. Ilyen jog lehet például más ún. gátló szabadalma, amely blokkolja a szabadalmas saját ún. függő szabadalmának hasznosítását.

A találmány hasznosításának a jogi feltételek mellett vannak meghatározott anyagi-technikai feltételei is. Azok a szabadalmasok, akik vállalják a hasznosításhoz szükséges beruházást és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel (pl. gazdálkodó szervezetek), termelésük során saját maguk valósíthatják meg a szabadalmazott találmányt, és annak jövedelemtermelő képességétől, valamint az ár- és adórendszertől függően innovációs többletnyereséghez juthatnak.

Az a feltaláló, aki nem rendelkezik szakmunkás-képesítéssel, kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyára iparjogosítványt kaphat akkor is, ha a tevékenység gyakorlását jogszabály egyébként képesítéshez köti. Saját hasznosítás hiá-89