Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
nyában az értékesítés módja a licencia adása vagy a szabadalom átruházása lehet, amelyek kifejezik, hogy a vagyoni jogok maguk is áruk, és így egyben díjazási jogcímek. A szabadalom tehát a gazdasági és jogi forgalom szabad tárgya, önálló vagyonjog, amely nincs kötve a feltaláló vagy a szabadalmas személyéhez, ki és be lehet járni a szabadalom „kapuján”. A szabadalmi jog gazdasági dimenzióit a gazdasági tevékenység határai, a hasznosítási módok konkrét formái, valamint a jog kimerülése jelentik. A szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga csak a gazdasági tevékenység keretében (tehát üzletszerűen, nyereségszerü céllal) való hasznosításra terjed ki, de nem zárja ki a találmánynak a gazdasági tevékenység körén kívüli (magán, házi, személyes, oktatási, tudományos, kísérleti) célra való hasznosítását (ún. „reverse engineering”). A szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga a hasznosítási módok szempontjából terméktalálmány esetén kiterjed a terméknek a gazdasági tevékenység keretében való — előállítására és — használatára, továbbá- forgalomba hozatalára (ideértve a termék eladását, ajándékozását, kölcsönzését, bérbeadását, importját stb.) is. A szabadalmas hasznosítási joga a hasznosítási módok szempontjából eljárási találmány esetén kiterjed az eljárásnak a gazdasági tevékenység keretében való használatára;- az adott eljárással előállított terméknek a gazdasági tevékenység keretében való — előállítására, és — használatára, továbbá — forgalomba hozatalára. A fentiekből látható, hogy a termékszabadalom tiltó ereje nagyobb, s így szélesebb körű oltalmat biztosít, mivel a terméket bármely eljárással való előállítás és más jogosulatlan hasznosítás ellen védi. Ezzel szemben az eljárási szabadalom által biztosított oltalom csak az eljárás hasznosítására és az adott eljárással közvetlenül előállított termék előállítására, használatára, forgalomba hozatalára vonatkozik, de nem zárja ki, tehát megengedi a termék más eljárással való előállítását, továbbá az így előállított termék használatát, forgalomba hozatalát. Eljárási szabadalom esetén nehéz bizonyítási helyzet adódhat abból, hogy a termékből nem lehet visszakövetkeztetni az előállítási eljárásra. Ezért a szabadalmi törvény megfordítja a bizonyítási terhet: ha vita merül fel valamely termék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve, ha a termék előállítására más eljárás ismertté vált. 90
