Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
Az említetteken kívül egyéb szempontok is befolyásolhatják a szabadalom vagy a know-how (titokvédelem) közötti választást (feltárható-e a szabadalombitorlás, földrajzilag elég széles körben biztosítható-e a szabadalmi oltalom, melyik formáját részesíti előnyben a vevő stb.). A gyakorlatban a szabadalmi oltalomban részesülő találmányokat általában nem sorolják a know-how körébe, mivel azok kiemelkednek a know-how oltalmi köréből, a speciális szabadalmi oltalom háttérbe szorítja a generális knowhow oltalmat. Ebben a megközelítésben a know-how úgy jelenik meg, mint a szabadalmazott találmányt kiegészítő, annak „holdudvarát” alkotó gyakorlati ismeretek, tapasztalatok összessége. Ez a kiegészítő jelleg változó mértékű. Pl. egy úttörő találmányhoz magas „szabadalmi tartalma” mellett kevés gyakorlati know-how társulhat, míg javítási találmányoknál fordított lehet a helyzet. (A szemléletes megjelölés szerint a találmány a „szellemi telek”, amelyet a szabadalom jogilag körülkerít, a know-how pedig a térkép arról, hogy a telken hol van elásva a „kincs”.) Általában nem jelennek meg know-how-ként a szolgálati jogviszonyban (munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban) a munkavégzés szellemi tartalmát adó, az alkalmazott fejében, mozdulatában rejlő tudás, tapasztalatok, ismeretek, mint „személyi know-how”. Egyes, vállalaton belüli kreatív teljesítmények azonban egyes országokban az újítási, szolgálati találmányi vagy más jogszabályok alapján a szolgálati díjazáson felüli különdíjazásban re.s/.e.Milhetnek. A gazdálkodó szervezet tevékenységi körében felhalmozódó know-how a munkáltatót illeti meg, mint szellemi vagyon. Ez nem akadályozza meg a munkavállalót, hogy munkaerejében, a fejében és kezében meglévő „személyi know-how”-t új munkahelyén is hasznosítsa. A know-how oltalom és a szabadalmi oltalom sajátos „hibridje” az a magyar szabadalmi jogban ismert eset („minősített, avagy megpecsételt know-how”), amikora szabadalmi bejelentés közzététel mellőzésével jut el a szabadalmazásig, majd a szabadalmi oltalomról lemondanak. Ebben az esetben a szolgálati találmányokkal kapcsolatos díjazás szabadalmi jogcíme megmarad (és az azzal összekapcsolt adózási, devizavisszaváltási és általában az alkotók feltalálói minőségéből eredő előnyökkel együtt). A know-how átközvetítésének, az ezzel járó információátadásnak, kommunikációs folyamatnak egyéni arculatú, nemzetközileg formálódó jogi kerete a szabadalmi és védjegy licenciaszerződéssel gyakran összefonódó know-how szerződés, amely egyben titokvédelmi klauzulája révén a know-how jogvédelmének egyik fontos eszköze. A magyar jog sokrétű, differenciált szabályozást tartalmaz a know-how jogi védelméről. A Ptk. 86. § (3) bek. szerint a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön (szabadalmi, újítási stb.) jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A 86. § (4) bek. szerint: „A személyeket (ideértve a jogi 62
