Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

személyeket is) védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is.” A végrehajtási szabály szerint a védelem „a megkezdett vagy tervezett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig” illeti meg a személyeket.

Az oltalom tartalmát illetően a Ptk. utal a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó általános rendelkezésekre, amelyek lehetőséget adnak egyebek között a jogsértés megállapítására, a további jogsértéstől való eltiltásra, kártérítésre. Emellett a Ptk. 87. § (2) bek. szerint „a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben”.

A fentiekkel összhangban alakult ki az a bírói gyakorlat, hogy a szabadalmi oltalom hiánya önmagában a műszaki megoldást a szellemi alkotás voltától nem fosztja meg, és azt sem zárja ki, hogy felhasználásáról az alkotó szerződést kössön. A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat, amelyekről külön jogszabályok nem rendelkeznek, és amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók s még közkinccsé nem váltak. Az ilyen szellemi alkotások felhasználásából származó gazdasági eredményből részesedés követelhető (BH 1986/8/322.). E szabályok nem vonatkoznak a munkaviszonyból eredő kötelezettségként létrehozott megoldásokra. Az ilyen szolgálati jellegű tevékenységért elsősorban a szolgálati (munka-) viszonyt rendező szerződés szerinti bér, illetőleg díjazás jár, ha pedig a megoldás a jogszabályokban meghatározott feltételeket kielégíti, a szolgálati szellemi alkotásokért járó (pl. újítási vagy találmányi) díj is követelhető (BH 1986/8/320.).

További oltalmat nyújt a törvény a titok védelme keretében, a személyhez fűződő jogok körében. Személyhez fűződő jogot sért ugyanis az, aki üzleti vagy üzemi titok birtokába jut, és azt gondatlanul nyilvánosságra hozza.

A Munka Törvénykönyve 34. § (2) bekezdése értelmében a dolgozó köteles a szolgálati, illetőleg üzemi titkot megtartani. E kötelesség megsértése esetén fegyelmi és anyagi kötelesség terheli.

A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 5. §-a szerint tilos üzleti titkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, illetőleg felhasználni. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.

Üzleti titok jogosulatlan módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy, illetőleg szervezet közreműködésével szerezték meg. Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a tagsági viszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

További védelmi eszközül szolgálhatnak a polgári jogi szerződések titokvé-63