Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár különkülön szereztek, kivéve a házastárs különvagyonához tartozó vagyontárgyakat. A feltalálót, az újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj — korábban létrehozott alkotás esetén is — a házastársak közös vagyonához tartozik. A házasság vagyonjogi kihatásait a házastársak akár még a házasságkötésük előtt, akár a házassági együttélésük alatt szerződéssel megváltoztathatják, ennek körében meghatározhatják, hogy mely vagyontárgyak kerülnek a jövőben közös, illetőleg különvagyonba. A szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. 2.3.6. Polgári jog 2.3.6.1. A polgári jog fogalma, forrásai, belső tagozódása A polgári jog elsősorban az érdekviszonyok folytán szükséges együttműködésre késztetett, egyenjogú és egymás mellé rendelt felek — kölcsönös előnyökre is épülő — vagyoni kapcsolatait szabályozza, a nem vagyoni jogaik védelme által pedig a személyek szabad mozgásterének további lehetőségét biztosítja. Szabályainak többségét az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat felhasználásával is készített, 1959-ben megalkotott, majd az 1977. évi IV. törvénnyel módosított és egységes szövegbe foglalt Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Jogrendszerünk ezen legterjedelmesebb jogágának egyes részterületeit további jogszabályok rendezik (pl. a szellemi alkotások joga körében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény, a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott további rendelkezések). A napjainkban végbemenő alapvető társadalmi és gazdasági változások mind a Ptk., mind pedig a részterületeket érintő jogszabályok gyakori módosítását, kiegészítését teszik szükségessé, a változások figyelemmel kísérése tehát nem mellőzhető. A polgári jog — a belső szerkezetéből következően — részterületekre tagozódik: a személyi jog a polgári jogviszonyok alanyairól, a személyekről rendelkezik. szabályozza ezek polgári jogi jogviszonyban való részvételének feltételeit, kereteit, továbbá a személyek polgári jogi védelmét és ehhez kapcsolódóan a szellemi alkotások jogát (iparjogvédelmet, szerzői jogot, a hangfelvételek előállítását védő jogszabályokat); a tulajdonjog a tulajdonjog formáiról, tárgyairól, tartalmáról, a jog megszerzéséről, védelméről, továbbá egyes részjogosítványairól szóló szabályozást tartalmazza; a kötelmi jog a szerződések közös és az egyes szerződésfajták különös szabályairól rendelkezik; a kártérítési jog a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség, valamint a jogalap nélküli gazdagodásért 33
