Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
való felelősség szabályait foglalja össze; végül az öröklési jog az örökséggel, a törvényi és a végrendeleti örökléssel, az öröklés jogi hatásaival kapcsolatos rendelkezéseket részletezi. 2.3.6.2. Személyi jog a) A jogalanyiság az ember jogképessége A polgári jog által szabályozott, tartalmukban sokféle életviszonyok (jogviszonyok) szükségképpen olyan „szereplőket” feltételeznek, akik ilyen kapcsolatokra képesek, tehát jogok és jogilag kikényszeríthető kötelezettségek illethetik meg, melyek „hordozói” lehetnek (jogalanyok). Jogunk szerint jogalanyisággal (szaknyelven még: személyiséggel) rendelkezik, így jogképes minden ember, továbbá a jogi személynek elfogadott szervezetek, intézmények és maga az állam is. Az ember (olykor a jogi személytől történő megkülönböztetésképpen „fizikai” vagy „természetes” személynek is nevezve) születésétől — ha élve születik, már a fogamzásának időpontjától kezdve — a halála pillanatáig — életkorára, nemére stb. tekintet nélkül feltétlenül jogképes, tehát jogok és kötelezettségek alanya lehet. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy életkorától, belátási képességétől függetlenül saját nyilatkozatával szerződéseket is köthet, jogokat és kötelezettségeket szerezhet. Az ember jogképessége és cselekvőképessége tehát nem egymást fedő fogalmak. Cselekvőképtelen az az ember, aki a) a tizennegyedik életévét nem töltötte be, vagy b) olyan állapotban van, hogy az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, továbbá c) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképtelen jognyilatkozata semmis, kivéve azokat a már teljesített, csekély jelentőségű, hétköznapi, tömeges szerződéseket, amelyek különösebb megfontolást nem igényelnek. Korlátozottan cselekvőképes az az ember, a) aki a 14-ik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem (kivéve, ha házasságot kötött), továbbá b) akit a bíróság ilyen hatállyal helyezett gondnokság alá. A korlátozottan cselekvőképes saját nyilatkozatával köthet a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket, általában rendelkezhet a munkával szerzett keresményével stb. Az az ember, akinek a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki, cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes nevében való eljárásra a törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok stb.) jogosult, akinek viszont a jognyilatkozata érvényességéhez olykor még gyámhatósági jóváhagyásra is szükség van. b) A jogi személyek és az állam jogképessége, képviseletük. A törvény személy-34