Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
bűncselekmények, a vagyon elleni, a honvédelmi kötelezettség elleni, valamint a katonai bűncselekmények). A vagyon elleni bűncselekmények közül megemlítendő a bitorlás bűntette, amelyet az követ el — és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő —, aki más szellemi alkotását, találmányát, újítását, vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz; vagy a gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék. 2.3.4. A munkajog A munkajog azokat a jogszabályokat foglalja magába, amelyek a munkaviszonyt (keletkezését, módosulását és megszűnését), a munkavégzést, a munkaidőt és a pihenőidőt, a munka díjazását és a dolgozó részére járó egyéb juttatásokat, a munkavédelmet, a munkafegyelmet, a dolgozók fegyelmi, és anyagi felelősségének szabályait, a munkaügyi viták eldöntésének módját és a társadalombiztosítást rendezik. A munkajogi jogszabályok és a belső szabályzatok, munkaköri leírások adnak kellő eligazítást az újítói jogban nemritkán vitás munkaköri kötelezettség felől. A feltaláló esetében a munkaviszonyának tartalma — ezen belül elsősorban a munkaköre — meghatározó abban a kérdésben, hogy a megoldása szolgálati találmánynak minősül-e vagy sem. A találmányokkal és újításokkal összefüggésben megemlítendő az a szabály, hogy a dolgozó köteles a munkaviszonyával kapcsolatban tudomására jutott állami, szolgálati, illetőleg üzemi titkot megtartani. Üzemi titok minden olyan — állami vagy szolgálati titoknak nem minősülő — munkáltatói működési, ügyviteli vagy egyéb adat, okmány, műszaki megoldás, amelyet a munkáltató írásbeli rendelkezéssel annak minősít. Ezen túlmenően sem közölhet a dolgozó illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a vállalatra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. 2.3.5. Családi jog A családi jog alapvetően személyi viszonyokra (családi, rokoni kapcsolatokra) vonatkozik, és csak másodlagosan tartalmazza a családi viszonyok által feltételezett vagyoni viszonyokat. A családi jog három nagy részre tagozódik: a házasságra, a családra és a gyámságra vonatkozó jogi rendelkezésekre. A házasság vagyonjogi következménye, hogy a házasság megkötésével a 32
