Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
hozatalához elegendő adat nem áll rendelkezésre, vagy a tényállás további tisztázását tartja szükségesnek, akkor az első fokú szervet új eljárásra utasíthatja. Bővül azoknak az államigazgatási határozatoknak a köre, amelyeknek a felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól. Erre általában a jogerős határodat meghozatala után kerülhet sor, de vannak olyan ügyek is, amelyekben* az alapfokon meghozott határozat ellen lehet a bírósághoz fordulni. Ez az eljárási lehetőség alapozza meg az ún. közigazgatási bíróságok működését. Az államigazgatási eljárásban hozott határozatok orvoslására általában a fellebbezési eljáráson túl is van lehetőség, ugyanis az ügyfél a sérelmezett határozatot hozó szerv felettes szervéhez felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A jogszabályt sértő jogerős határozat ellen pedig az ügyész — a határozatot hozó szervhez vagy annak felettes szervéhez — óvással élhet. Ha az államigazgatási ügyben hozott rendelkezésnek a kötelezett önként nem tesz eleget, a hatóság a határozatának végrehajtásáról intézkedik; ezt általában az első fokon eljárt szerv rendeli el. Pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás letiltással, illetve az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint történik, más kötelezettség kikényszerítése pedig a végrehajtás foganatosítására illetékes államigazgatási szerv feladata, indokolt esetben rendőri karhatalom igénybevétele mellett. Az államigazgatási eljárás költségeit általában az állam előlegezi és viseli, az ügyfél terhére eljárási költség csak kivételesen állapítható meg. Magánszemély részére költségmentesség engedélyezhető. 2.3.3. A büntetőjog A büntetőjogi jogszabályok feladata, hogy védelmet nyújtsanak a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben, neveljenek a szocialista együttélés szabályainak megtartására és a törvények tiszteletére. Büntető törvénykönyvünk a módosított 1978. évi IV. törvény. Az általános rész foglalkozik a büntetőjog két szorosan összefüggő fogalmával, a bűncselekménnyel (bűntettek és vétségek) és az elkövetőkkel (tettes, társtettes, felbújtó, bűnsegéd); meghatározza büntetőjogi felelősségre vonás akadályait, a büntetés célját, a büntetéseket és intézkedéseket, a büntetés kiszabása körében érvényesülő szabályokat, a rehabilitációt stb. A büntetőjog különös része azokat a jogszabályokat öleli fel, amelyek meghatározzák egy-egy bűncselekmény törvényi tényállását, mégpedig a bűncselekmények tárgya szerinti csoportosításban (állam elleni, emberiség elleni, személy elleni, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények, továbbá a közlekedési bűncselekmények, a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni, a közrend elleni 31
