Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 1. Bevezetés
\ 1. Bevezetés Az Országos Találmányi Hivatal több évtizede rendszeresen megjelenteti az Iparjogvédelmi kézikönyvet annak érdekében, hogy előmozdítsa az iparjogvédelmi ismeretek hatékonyabb és szélesebb körű elsajátítását, és ezzel hozzájáruljon az iparjogvédelem eszközeinek hozzáértőbb és céltudatosabb alkalmazásához. Az iparjogvédelmi munka az új technika társadalmi elsajátításának, a kreativitás és vállalkozókészség ösztönzésének eszköze, az innovációs folyamatok pragmatikus kezelésének egyik mechanizmusa, illetve a gazdasági verseny intézményi-infrastrukturális rendszerének része. A szellemi javak jogi oltalmával összefüggő kategóriák hozzáértő felhasználása segítséget nyújt a gazdálkodó szervezeteknél folyó kutatás-fejlesztés, termelés és értékesítés hatékonyabb megszervezéséhez, fontos eszköze a termékszerkezet korszerűsítésének, a versenyképesség növelésének alapját képező és önálló forgalmi értéket jelentő szellemi vagyon védelmének, a műszaki siker gazdasági kiaknázásának. Az iparjogvédelem különösen fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatokban, a szellemi termékek és az azokat megtestesítő áruk exportjának piacvédelmében, ezért fontos piacszerző, -megtartó, -fejlesztő, offenzív és egyben defenzív versenyeszköz. Az iparjogvédelem olyan kategóriája, mint pl. a szabadalom, fontos eszköze a külföldi szellemi eredményekről való információszerzésnek, a külföldi technika importjának, katalizátora és egyben stabilizáló tényezője a nemzetközi tudományos-műszaki és gazdasági-kereskedelmi vállalkozói, vegyes vállalati együttműködésnek. Napjainkban az iparjogvédelem jelentősége az országunkban folyó reformfolyamat következményeként markánsan felértékelődött. Ismeretes, hogy a magyar gazdasági reform alapvető orientációja egy olyan piacgazdaság kiépítése, amely szervesen integrálódik a nemzetközi folyamatokba. A reformfolyamat jelzett mozgásirányának következménye a határozott útnyitás a piaci erőknek, amely mellett alapvetően az autonóm vállalkozások belső érdekmotívumai által vezérelt kínálati piac lesz a gazdaság elsődleges
