Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 1. Bevezetés
integráló, koordináló mechanizmusa. Ez a piacgazdaság vegyes gazdaság lesz, mert ugyan a változatos formákban megjelenő közösségi tulajdon dominál benne, de a magántulajdon és a külföldi működő tőke bevonásával létrejövő vegyes tulajdon szerepe lényegesen nagyobb lesz a jelenleginél. A magyar iparjogvédelem rendszere, jogi-nemzetközi struktúrája alapvetően megfelel a nyitott piacgazdaság követelményeinek, egyes vonatkozásaiban azonban, különösen a nemzetközi fejlődésre tekintettel, az elkövetkező időszakban továbbfejlesztésre szorul. A reformtörekvésből és a nemzetközi együttműködés fokozott jelentőségéből kiindulva az Iparjogvédelmi kézikönyv nem korlátozódik csak a jelenlegi magyar tételesjogi szabályozás kommentálására, hanem számos vonatkozásában új megközelítésre, a reform irányainak és a nemzetközi tendenciák általánosítható vonásainak bemutatására is törekszik. A jelzett célnak megfelelően a kézikönyv az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi javakat mint piaci kategóriákat mutatja be, és vázolja a velük kapcsolatos oltalom jogi-gazdasági struktúráját és működési mechanizmusát. Ennek során a magyar szabályozás ismertetése mellett azt a nemzetközinek mondható gondolkodási modellt veszi alapul, amely jellemzi e téren a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok mérnökeit, jogászait, üzletembereit, és amelynek alapján velük a közös fogalomrendszert és terminológiát meg lehet találni, a külföldi és nemzetközi szabályozásokban is könnyebben el lehet igazodni. A gazdaság további fejlődésében meghatározó jelentőségű, hogy a műszakigazdasági alkotómunka egyre fokozódó mértékben járuljon hozzá a termelés hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez, a termelési szerkezet folyamatos innovációjának szellemi megalapozásához. Ennek egyik előfeltétele, hogy a műszaki-gazdasági alkotómunka által teremtett szellemi értékek az országban és külföldön megfelelő jogi oltalomban részesüljenek, az alkotók és a vállalkozók ismerjék az intellektuális javak jogi oltalmának alapvető hazai, külföldi és nemzetközi elveit, az oltalmi rendszer jogi-szervezeti struktúrájának fő vonásait. Bízunk abban, hogy a kézikönyv hozzájárul a hatékonyabb iparjogvédelmi munkát megalapozó ismeretszerzéshez, és ezen keresztül a magyar társadalom és gazdaság további fejlődésének előmozdításához. 18
