Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

hogy az árura vonatkozó távoli utalás önmagában nem lenne akadálya a lajstromozásnak, adott esetben azonban helyes az Országos Találmányi Hivatal érvelése, ugyanis a két szórész valóban az áru fajtáját és jellemzőjét rögzíti, sőt a megjelölés még megtévesztő is lehet a vásárlóközönség számára azért, mert a vevő azt hiheti, hogy a konkrét áru gyorsabb teafőzés lehetőségét biztosítja —ami pedig nyilvánvalóan nem áll fenn.

Ugyancsak a megkülönböztető jelleg problémájának körében utalunk az „Erlau-Steg” ábrás megjelölés ügyére, melynek védjegyként való lajstromozását az Országos Találmányi Hivatal elutasította, a bírósági eljárás során azonban a Fővárosi Bíróság a megváltoztatási kérelemnek helyt adva a megjelölés védjegyként való lajstromozását elrendelte. Az OTH által felhozott ellenérv az volt, hogy Erlau Eger városának német neve, és ekként az áru származási helyét tünteti fel, ami nem megengedhető. A Fővárosi Bíróság érvelése viszont az volt, hogy egyrészt ma már a város német neve feledésbe ment, nem közismert, másrészt az adott ábrás megjelölés összbenyomása a döntő, így a megjelölés megkülönböztető jellege fennáll.

Nem járt eredménnyel annak a kérelmezőnek az ügye, aki a „Luxor” megjelölés védjegyként való lajstromozását kérte „különböző dohánytermékek” vonatkozásában. Az OTH elutasító határozata az áruk származására vonatkozó megtévesztő jellegre hivatkozott, hiszen Luxor ismert egyiptomi város. A kérelmező megváltoztatási kérelmének egyik érve az volt, hogy az Egyesült Arab Köztársaságban a megjelölés védjegyként való lajstromozását engedélyezték, és így indokolt ugyanez Magyarországon is, másik érve pedig az volt, hogy Luxor városát ma már nem így, hanem „El-Uqsor”-nak hívják. A Fővárosi Bíróság az Országos Találmányi Hivatal határozatát helyes indokainál fogva helybenhagyta, a lajstromozási kérelmet elutasította, külön kiemelve azt is, hogy az egyiptomi cigaretták igen elterjedtek, híresek, ekként a megtévesztés lehetősége fokozott veszéllyel jár.

A Luxor-ügyben hozott döntés kapcsán hangsúlyozandó: Magyarországon a magyar védjegytörvény előírásai irányadók, következésképpen semmilyen jelentősége nem lehet annak, hogy valamely más ország védjegyjogi előírásai milyen döntést eredményeznek. Ezt azért is különösen fontos hangsúlyozni, mert a magyar bírói gyakorlatban az ügyfelek részéről ismételten előfordul a külföldi joggyakorlatra való hivatkozás — megalapozatlanul.

Annak megvilágítására, hogy valamely egészében eredetileg megalapozatlan kérelemnek időközbeni kérelmezői korlátozó nyilatkozat alapján helyt adhat az elbíráló hatóság, a következő példa szolgál:

A kérelmező a „Filtric” megjelölés védjegyként való lajstromozását kérte „Automata kávéfőzők, villamos kávészűrők, szűrőpapírok, automata kávéfőzők és kávészürők nem villamos kivitelben” árujegyzékre. Az OTH elutasító határozata arra hivatkozott, hogy a megjelölés szűrőt jelent, ekként az áru jellemzője, és így védjegyként nem lajstromozható. Az elutasító határozat kéz-177