Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

pl. a feltalálók egyike nem volt jogviszonyban a vállalattal, vagy rá nézve nem állt fenn ilyen tárgykörű megoldások kidolgozásának kötelezettsége.

Abban az esetben, ha a feltaláló eredetileg saját nevében jelentette be a találmányt, de a munkáltató fellépése után nem vitatja, hogy a megoldás szolgálati jellegű, a munkáltató és a feltaláló bármikor közölheti ezt az OTH-val. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat megfelelő bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A megfelelő bizonyító erőhöz a gyakorlat szerint elég az okirat aláírása mindkét fél részéről.

Ha a találmány szolgálati jellege kérdésében bármikor vita támad, az ezzel kapcsolatos eljárás minden esetben bírósági útra tartozik. Az OTH előtt tehát ilyen címen jogvitának nincs helye, és az OTH hivatalból sem folytat vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a szabadalmi bejelentésben foglalt találmány nem szolgálati jellegü-e. Érdekeinek védelméről magának a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ennek egyik módja az, ha megfelelő belső szabályozást ad ki a szolgálati találmányoknak a gazdálkodó szervezeten belüli kezeléséről, bejelentéséről, nyilvántartásáról pl. ügyrend, találmányi, iparjogvédelmi szabályzat, igazgatói utasítás formájában. Másik módja pedig a szabadalmi közzétételek és megadások rendszeres figyelése.

A szolgálati találmányokhoz fűződő rendelkezési jog a szolgálati jogviszonyból eredő származékos jogcímen a munkáltatót illeti meg, a feltalálónak azonban jelentős mögöttes, látens jogai vannak. A munkáltatónak rendelkezési jogával kapcsolatban az alábbi három döntési lehetősége van:

— szabadalmaztatja a találmányt;

— titokban tartja, know-how-ként kezeli a találmányt;

— a találmányt, illetve a szabadalmat átengedi a feltalálónak vagy jogutódjának.

Ami a szabadalmaztatást illeti, a szabadalmi bejelentés megtételére elsődlegesen a munkáltató jogosult.

Ha azonban a találmány ismertetésének átvételétől számított kilencven napon belül a munkáltató nem tesz szabadalmi bejelentést, a bejelentés megtételére

a munkáltató egyidejű írásbeli értesítése mellett — a feltaláló is jogosult. Ha az értesítés átvételétől számított hatvan napon belül a munkáltató nem nyilatkozik arról, hogy a szabadalomra igényt tart. a szolgálati találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezhet. A kilencven nap elteltével tehát a feltalálónak csak bejelentési joga nyílik meg. a találmánnyal egyébként még nem rendelkezhet. A hatvan nap elteltét viszont — a törvény rendelkezése folytán — úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató hozzájárult volna ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelkezzék. Ez a hatvannapos határidő a munkáltató számára jogvesztő.

A feltalálók érdekeit védő szabadalomjogi rendelkezés, hogy szolgálati találmány esetén a munkáltató lemondással vagy az illeték be nem fizetésével csak akkor szüntetheti meg az ideiglenes szabadalmi oltalmat, ha a feltaláló nem tart

145