Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
(pl. előhasználati jog esetében), sem bírósági határozat (pl. kényszerengedély esetén), sem pedig szerződés (pl. licenciaszerződés) alapján nem volt joga. Jogosulttá válik a hasznosítás, ha kiderül, hogy a szabadalom nem érvényes. A bitorlás miatt megtámadott a szabadalom ellen megsemmisítési eljárást indíthat, és ha ennek eredményeként a szabadalmat megsemmisítik, mentesül a bitorlás jogkövetkezményei alól. A szabadalombitorlás objektív jogsértés, nem függ a bitorlást elkövető természetes vagy jogi személy polgári jogi jó- vagy rosszhiszeműségétől. Jóhiszemű a bitorló, ha nem tudott a szabadalomról, és egyébként is úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában egy gondos gazdálkodótól elvárható. A szabadalmi jog keletkezésének visszaható jellegéből következik, hogy a köz az oltalomból csak a közzétételtől, illetve — ha ez elmarad — a szabadalom megadásának meghirdetésétől szerezhet tudomást. A bejelentés napja és eme időpont közötti időszakban egy hasznosító még elvben sem tudhatja, hogy ő valamely szabadalmi jog keletkezése folytán utóbb bitorlóvá fog válni, ha csak a bejelentőtől ilyen figyelmeztetést nem kapott. De még az említett időpont után is lehet valaki jóhiszemű, ha pl. szakértővel szabadalomtisztaság-vizsgálatot végeztetett, és a vizsgálat nem tárta fel a kérdéses szabadalmi bejelentést vagy szabadalmat. Felróható (polgári jogilag vétkes) a bitorlás, ha a hasznosító tudta, hogy bitorol (szándékosság, rosszhiszeműség), vagy ha nem tett meg mindent, ami elvárható volt, hogy tudomást szerezzen a szabadalomról (gondatlanság). A szabadalmas figyelmeztetésével a bitorló a jövőre nézve mindig rosszhiszeművé válik. Egy adott bitorlási helyzetben tehát egy jóhiszemű szakaszt követhet egy rosszhiszemű. A szabadalombitorlás objektív (a bitorló vétkességétől független) polgári jogi következményei, a jogsértés megállapítása, az attól való eltiltás, abbahagyásra kötelezés, elégtételadás, a gazdagodás visszatérítése stb. A szabadalombitorlás szubjektív, csak a bitorló vétkessége esetén beálló következménye a polgári jogi kártérítés. Ha tehát a találmányt jogosulatlanul használónak nem róható fel a cselekménye, akkor csak a gazdagodás, vagyis a jogsértés révén szerzett vagyoni előny kiadására köteles. Ez rendszerint a licencia analógia alkalmazásával annak a díjazásnak az összegével azonos, amit hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna. Ha a bitorlás felróható, kártérítés jár, amely a szabadalmas vagyonában beállott vagyon csökkenésére és az elmaradt vagyoni előnyre egyaránt kiterjed. A szabadalombitorlásnak ezen felül szabálysértési következménye is van. A bitorlóval szemben a megadott szabadalom jogosultja (a szabadalmas) léphet fel, de az a bejelentő is felléphet, akinek találmánya már ideiglenes oltalomban részesül. Ez esetben azonban a szabadalombitorlási pert fel kell függeszteni addig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek. 133
