Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
lönböztető képességet, az eredeti, nem disztinktív első jelentés mellé egy második jelentést („secondary meaning”), illetve a disztinktív elemekkel való kombináció révén válhat megkülönböztethetővé. E körbe tartoznak pl. a betűk, számok (BMW, IBM, Chanel No.5., BVK, TVK, 4711), színkombinációk, szín-, ábra-, szókombinációk, szlogenek. A megkülönböztető képesség hiánya szintén lehet eredeti vagy származékos. — A megjelölésnek természetében rejlő módon hiányozhat a megkülönböztető képessége az áru megjelölésére általánosan használt, illetve deskriptiv, leíró jellege miatt (pl. az áru nevének, fajtájának, ábrázolásának, rendeltetésének, minőségének, mennyiségének, előállítási helyének, idejének jelzése, amelyeknek nincs asszociációkeltö erejük, másrészt monopolizálása a védjegyoltalomban részesítéssel, a közkincsből való kivonással a többi vállalkozó miatt sem engedhető meg (pl. a „kávé” szó vagy a kávébab ábrázolása fajtajelző, a „best”, „príma”, „extra” közvetlen minőségjelző, a „diagnost” közvetlen rendeltetésjelző orvosi műszerre). Ezzel szemben a közvetett, áttételes minőségre utalás (pl. FABULON) védjegyként lajstromozható. — Egyes esetekben a megjelölés elvesztheti eredetileg megvolt megkülönböztető képességét, márkanevét azáltal, hogy széles körben a termék neveként, mint generikus megjelölést használták (pl. celofán, vazelin, bakelit, alpakka), ezért mint közhasználatú szabadjelzés közkinccsé válhat. A megjelöléssel kapcsolatban általában negatív védjegyoltalmi feltétel, hogy ne legyen félrevezető, ne sértse a közrendet és a közerkölcsöt, valamint mások védjegyét és személyhez fűződő jogait. A félrevezető, megtévesztő jelzések fogyasztóvédelmi és a tisztességtelen verseny kizárására irányuló szempontokra tekintettel vannak kizárva az oltalomból (pl. a birka ábra szintetikus szálból készült pulóverre). Külön kérdéskör a földrajzi nevek védjegyezhetösége. A probléma kettős. Ha az oltalom az adott területen tevékenykedő javára állna fenn, ez a „kisajátítás”, monopolizálás a többi, azonos helyen működő vállalatot fosztaná meg a földrajzi név használata jogától. Ha viszont az oltalom más helyen tevékenykedőt illetne meg, ez még megtévesztő is lenne (pl. „Alaska” francia bejelentőnél). Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha az adott földrajzi hely az adott áruk vonatkozásában jóhírű. A fenti szempontok miatt a földrajzi nevek számos országban általában nem, illetve csak szigorú feltételekkel lajstromozhatók védjegyként. Az áruval távoli kapcsolatban álló földrajzi nevek (pl. „Montblanc” jelzés töltőtollakra), illetve az indirekt földrajzi jelzések (pl. Eiffel torony, Big Ben) csak akkor védjegyezhetők, ha megtévesztés veszélye nem áll fenn, és az adott áru tekintetében disztinktívvé váltak (pl. „Rába”, „Savaria”). A közrend védelmére tekintettel állami cimerek, nemzeti színek, hivatalos ellenőrzési, hitelességi, szavatossági jelzések, nemzetközi szervezetek emblémái 111
