Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
(különösen a Vöröskereszt és az olimpiai ötkarika) nem vagy csak speciális engedélyekkel használhatók védjegyként. Ezen túlmenően a jogszabályt, közrendet, nemzeti, vallási érzületet, közerkölcsöt sértő megjelölések nem részesülhetnek oltalomban. A más védjegyével azonos vagy az átlagos fogyasztó számára különösebb figyelem nélkül összetéveszthető megjelölések nem lajstromozhatók védjegyként. Fokozott ez a kizáró hatás a közismert, világhírű védjegyeknél. A régebben más javára oltalom alatt állt megjelölések azonban egyes országokban meghatározott feltételek (pl. néhány év eltelte) mellett védjegyként lajstromozhatók. A saját családnév védjegyként való használata elvileg megengedett, egyes országokban azonban csak akkor, ha egy második jelentés („secondary meaning”) társult hozzá. Másrészt a családnév védjegyezése (pl. Ford) nem gátolja meg az azonos nevű embert a névhasználatban, de ez nem lehet félrevezető. A feltaláló nem követelheti, hogy nevét a találmányon védjegyként használják, de köthető vele olyan megállapodás, hogy nevének védjegykénti használatát engedélyezi (pl. Rubik’s Cube), amely mellett a megjelölés szubjektív értékét befolyásolja pl. a feltaláló rokonszenves egyénisége, közkedveltsége. Egyéb vonatkozásban is más személy neve, képmása, szerzői müve (pl. ábra) csak személyiségi jogai tiszteletben tartásával, engedéllyel használható fel védjegyként. Speciális kérdés a háromdimenziós megjelölések (pl. az áru alakja, csomagolása) kizárása a védjegyoltalomból. A háromdimenziós megjelölések (ún. tartályvédjegyek) oltalma az általános védjegyjogi pozitív és negatív feltételek mellett több országban megszerezhető (pl. a közismert „Coca-Cola” palack). Egyes országok azonban a háromdimenziós alakzatokat — ha azok esztétikai vagy technikai célokat szolgálnak — kizárják a védjegyoltalomból, mivel különben ezek az alkotások a védjegyjog keretében — a szabadalmi és ipari mintajogban megszabott időhatárok nélkül — tehát elvileg örökké oltalomban részesülhetnének. A magyar védjegyjog szabályai szerint védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés, — amely alkalmas áruknak és más szolgáltatásoknak (a továbbiakban áru) más áruktól való megkülönböztetésére, és — amely oltalmát a törvény nem zárja ki. Megkülönböztetésre alkalmas a megjelölés, ha az árunak más azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad. A megjelölés lehet különösen szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel (BH 1983/5/193.), sík- vagy térbeli alakzat, hang- vagy fényjel, vagy ezek együttes alkalmazása. Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege különösen akkor, ha 112
