Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
továbbítása, a szabadalmastársak közötti félreértés, akadályoztatás, betegség. A három hónapos határidő alatt a szabadalmas már kézhez veszi az OTH megszűnést megállapító határozatát, és így mindenképp észlelheti, hogy szándéka ellenére szűnt meg az oltalom. A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően be kell fizetni az adott évre szóló fenntartási illetéket a türelmi idő hatodik hónapjára előírt pótlékkal együtt. Ha az OTH a megszűnt bejelentést vagy szabadalmat újra érvénybe helyezi, a megszűnés időpontja és az újra érvénybe helyező jogerős határozat kelte közötti időben az ideiglenes, illetve végleges oltalom nem állott fenn, de az újra érvénybe helyezés után a szabadalmi oltalom ugyanúgy folytatódik, mintha nem lett volna megszűnés. A közbenső, oltalom nélküli időszakban előhasználati jog keletkezhet. A bejelentő, illetve a szabadalmi lajstromban feltüntetett szabadalmas az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat. A lemondás a bejelentő, illetve a szabadalmas egyoldalú jognyilatkozata, amelyben rendszerint érdekmúlás miatt, de indokolási kötelezettség nélkül viszszavonhatatlan hatállyal kifejezi, hogy nem kívánja fenntartani az oltalmat. A lemondás lehetősége a szabadalmas autonómiájának elismerése a joga felett. Lemondani csak a már fennálló (ideiglenes vagy végleges) oltalomról lehet. Ha a bejelentést még nem tették közzé, a jogosult visszavonhatja a bejelentését [Vr. 13. § (1) bek.]. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági határozaton, vagy a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos. A szolgálati találmány feltalálójának hozzájárulására azonban nincs szükség, ha a munkáltató a végleges szabadalmi oltalomról mond le, mivel az nem érinti a szolgálati találmány feltalálójának dijigényét. Az ideiglenes oltalomról való lemondáshoz viszont kell a feltaláló hozzájárulása [Szt. 29. § (2) bek.]. A végleges oltalomról történő lemondás szólhat a beadvány beérkeztét követő napra, de lehet visszaható hatályú is. Ez a rendelkezés elkerülhetővé teszi a szabadalmas részére a megsemmisítési eljárást, ha maga is úgy látja, hogy van jogalap a megsemmisítésre. A szabadalmi oltalomról történő lemondás lehet részleges is, de az igénypont az a legkisebb egység, amelyre vonatkozhat. Egyes jellemzőkről való lemondás ugyanis megbontaná az igénypont egységét, és a legtöbb esetben nem korlátozná az oltalmi kört, hanem kiterjesztené azt. Közös szabadalom esetén az egyik társ lemondása nem eredményezi az oltalom megszűnését, hanem azt, hogy a lemondó hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed [Szt. 16. § (4) bek.]. 102
