Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

A végleges szabadalmi oltalom akkor is megszűnik, ha a szabadalmat megsemmisítették. A megszűnés hatálya ebben az esetben a bejelentés napjára hat vissza (tehát ex time hatályú).

A szabadalmat megadó határozat csak alakilag válik jogerőssé. Ez azt jelenti, hogy bár a szabadalomra az érvényesség vélelme vonatkozik, de az „állami garancia” nélküli. A szabadalmazási feltételek meglétét vitatni lehet a szabadalom megadása után is, vagyis megsemmisítési eljárást lehet kezdeményezni. Kérelemre meg kell semmisíteni a szabadalmat, ha bebizonyosul, hogy:

a szabadalmazott megoldás az elsőbbség napján nem volt új, haladó, műszaki jellegű, a gyakorlatban alkalmazható megoldás;

— a szabadalom tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék;

a találmány hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik, kivéve, ha a jogszabály csak a termék forgalmát korlátozza;

a szabadalom tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik;

— a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek, azaz a leírás és adott esetben a rajz nem teszi lehetővé szakember részére a találmány megvalósítását, illetve az igénypontok nem határozzák meg az oltalom terjedelmét, a leírás egyéb részeivel összhangban. (Ebben az esetben a szabadalmas nem tett eleget annak a kötelességének, hogy a találmányt a társadalom részére feltárja.)

E feltételek bármelyikének hiánya jogalapul szolgál a megsemmisítéshez.

Látható, hogy a megsemmisítés alapja csak súlyos ok lehet. A szabadalom megsemmisítési jogalapjai szűkebb körűek, mint a megadási feltételek. A szabadalmi bejelentésnek nemcsak a törvényben megszabott feltételeknek (Szt. 41. §), hanem az OTH elnöke által közzétett III—OTH—1983. sz. hirdetményben megszabott részletes alaki szabályoknak is meg kell felelnie [Szt. 40. § (2) bek.], valamint egységesnek kell lennie (Szt. 42. §). Megadás után azonban az egységesség hiánya és az alakiságok be nem tartása (pl. a leírás felépítésében vagy jelölési rendszerében nem felel meg az alaki követelményeknek, vagy a technika állása nincs kellően ismertetve) már nem képez megsemmisítési jogalapot.

Társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ne álljanak fenn olyan szabadalmak, amelyek nem felelnek meg a szabadalmazás törvényes követelményeinek. Ezért bárki (maga a szabadalmas is), valamint az ügyész kérheti az OTH-tól valamely szabadalom megsemmisítését, ha bizonyítani tudja, hogy a szabadalom tárgya nem felel meg a törvényes feltételeknek, s így nem is lehetett volna szabadalmazni. A megsemmisítési kérelem tehát actio publica jellegű, de hivatalból megsemmisítési eljárás nem indítható.

Részleges semmisség esetén a szabadalmat korlátozni kell. Ez történhet csak egyes igénypontok törlésével vagy az igénypontsorozat átfogalmazásával.

Megsemmisítési eljárást már megszűnt szabadalom ellen is lehet indítani. A szabadalom különböző jogalapokon történt megszűnésének ugyanis — még

103