Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
Befizetés esetén a lajstromszám vagy alapszám esetleges helytelen megjelölését csak addig lehet kijavítani, amig az oltalom meg nem szűnt, ezért célszerű ellenőrizni, hogy a befizetett fenntartási illeték ténylegesen beérkezett-e. Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom megszűnése a következő körülmények alapján következik be. a) Hatósági határozat (a szabadalmi bejelentés elutasítása, a szabadalom megsemmisítése). b) Az idő múlása (halasztott vizsgálat esetén 4 év eltelte az utólagos vizsgálat kérése, illetőleg hivatalból való elrendelése nélkül, végleges szabadalmi oltalom esetén 20 év eltelte). c) A bejelentő, illetve szabadalmas mulasztása (a fenntartási illeték fizetésének elmulasztása). d) A bejelentő, illetve a szabadalmas nyilatkozata (lemondás). Az a) pont alatti esetben maga az OTH határozata szünteti meg az oltalmat (konstitutív határozat), míg a b), c) és d) pont alatti esetekben az OTH határozata csupán megállapítja a megszűnést (deklaratív határozat). Az ideiglenes szabadalmi oltalom mindig keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, mivel az függő jogi helyzetet teremt, amelyre — ha végleges szabadalmi oltalommá nem alakul át — semmiféle jog nem alapítható. A feltalálók érdekeit védi az a rendelkezés, hogy szolgálati találmány esetén a munkáltató lemondással vagy az illeték be nem fizetésével csak akkor szüntetheti meg az ideiglenes oltalmat, ha a feltaláló nem tart igényt a bejelentésre. A végleges szabadalmi oltalom szintén megszűnhet keletkezésére visszaható hatállyal megsemmisítés és a keletkezésre visszaható hatályú lemondás alapján. Ha a végleges szabadalmi oltalom nem keletkezésére visszaható hatállyal szűnt meg, akkor a bejelentés napjától a megszűnés napjáig terjedő időszakban érvényesen fennállt szabadalomnak tekintendő. Ha a szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal szűnt meg, azt úgy kell tekinteni, mintha soha sem állott volna fenn, és arra semmiféle jogigény nem alapozható. A szabadalmas és a feltaláló által jóhiszeműen felvett díjnak azonban csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznos eredménye nem fedezett. A szabadalmi oltalom megszűnése azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a találmány közkinccsé válik, tehát azt bárki szabadon hasznosíthatja jogszerű gazdasági tevékenysége körében. A hasznosítónak azonban meg kell győződnie arról, hogy nem helyezték-e a bejelentést, illetve a szabadalmat újra érvénybe. Tekintettel arra, hogy a fenntartási illetékfizetés elmaradása nem mindig a kötelezett hibájából ered, a törvény lehetőséget ad az oltalom „felélesztésére”. A bejelentő, illetőleg a szabadalmas a hat hónapos türelmi idő elteltétől számított három hónap alatt kérheti az Országos Találmányi Hivataltól az ideiglenes, vagy végleges szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését, ha mulasztását menthető ok idézte elő. Menthető ok lehet pl. a bankátutalás elkésett 101
