Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

V. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység

Az alapfokú újítási és a középfokú iparjogvédelmi szakvizsga tárgyaiból, valamint a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam vizsgatárgyaiból a jelölt felkészültségét, illetőleg a szakdolgozat megvédését jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni.

Elégtelen (1) osztályzat esetén az adott tárgyból (ide értve a szakdolgozat megvédését is) egy alkalommal, a sikertelen vizsgát követő egy hónapon túl és három hónapon belül ismétlő vizsgát lehet tenni.

Az alapfokú újítási és a középfokú iparjogvédelmi szakvizsga tárgyaiból elért osztályzatokat a vizsgajegyzőkönyvbe, a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyami vizsgák és a szakdolgozat megvédése során elért osztályzatokat pedig a továbbképző intézet által kiállított leckekönyvbe kell bejegyezni.

Az alapfokú újítási, valamint a közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzését a tanulmányi átlageredmény alapján minősíteni kell, s azt a bizonyítványban fel kell tüntetni.

A tanulmányi átlageredményt az összes vizsgatárgy és — felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés esetén — a szakdolgozat sikeres osztályzatai alapján kell számítani. A szakképesítés megszerzésének minősítése, ha a tanulmányi átlageredmény eléri

— a 4,8-et, kiválóan megfelelt,

— a 3,8-et, jól megfelelt,

— a 2,0-et, megfelelt.

Az alapfokú újítási, valamint közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés keretében eljáró vizsgabizottságokat az OTH elnöke alakítja meg. Az eljáró vizsgabizottság elnökből és két tagból áll.

Azokat a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést szerzetteket, akik megfelelnek a szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT sz. rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt egyéb feltételeknek is (magyar állampolgárság, büntetlen előélet és feddhetetlenség, mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevél), az Országos Találmányi Hivatal elnöke kérelemre bejegyzi a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe.

Az egyéb alapképzettségűek (jogászok, közgazdászok, üzemmérnökök stb.) a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés révén speciális szakismeretekre tesznek szert, amelyet tevékenységükben (pl. ügyvédként, jogtanácsosként, vállalati vagy minisztériumi iparjogvédelmi ügyintézőként vagy vezetőként) kamatoztathatnak.

621