Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

V. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység

4.1.2.5. Az iparjogvédelmi szakképzés eredményei és továbbfejlesztése

A TPB határozat megjelenése óta eltelt időszakban — az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés — mind a tervezést és irányítást, mind pedig a képzés színvonalát, továbbá a megrendezett tanfolyamok és az iparjogvédelmi szakképesítést szerzettek számát illetően — igen jelentős eredményeket felmutatva, minőségi változásokat is létrehozva fejlődött.

Ezen időszakban jött létre az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés egységes rendszere, amely kiterjed az összes jelentősnek minősülő képzési irányra.

Jelentős fejlődést jelez az, hogy:

— létrejött, illetve kiszélesedett az iparjogvédelmi oktatás az iskolarendszerű képzésben;

— nagy ütemben beindult és jelenleg is tovább bővülve folyik az alap-, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés;

— beindult az oktatás azokon a továbbképző tanfolyamokon, amelyek a vezetőknek és más népgazdaságilag fontos területeken dolgozó szakembereknek speciális iparjogvédelmi ismereteket nyújtanak.

Az alapfokú újítási és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamok fő célja, hogy a gazdálkodó szervezetek számára képezzenek újítási és iparjogvédelmi ügyintézőket és vezetőket.

A korábbi helyzethez képest a legnagyobb változás a felsőfokú iparjogvédelmi szakemberképzésben jelentkezik, mivel:

— lehetővé vált a felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés megszerzése valamennyi ebben érdekelt egyetemet végzett szakember számára;

— a korábbi, csak szabadalmi ügyvivői képzésre irányuló tananyag jelentősen korszerűsödött a KGST keretében kidolgozott olyan komplex tematika figyelembevételével, amelynek gerincét nem a jogi képviseleti munka, hanem a gazdálkodó szervezeteknél jelentkező komplex (jogi, gazdasági, informatikai) iparjogvédelmi feladatok ellátása képezik.

Ilyen módon a korábban főként csak képviseleti jellegű szabadalmi ügyvivői munka tartalma is továbbfejlődik, gazdagodik e képzési forma keretében.

A felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés jelenleg érvényes formája 1980-ban lépett életbe. Az azóta eltelt időszakban átlagosan 35 fos felsőfokú tanfolyam került megszervezésre.

1980—1985 között 340 fo szerzett felsőfokú iparjogvédelmi képesítést. 1980 óta az alapfokú tanfolyamokon 1600 fő, a középfokú tanfolyamokon 1500 fő szerzett szakképesítést.

A felsőfokú iparjogvédelmi oktatás és szakképzés egy másik fontos eredménye, hogy 1980-ban — a magyar és a szovjet Találmányi Hivatalok elnökeinek megál-622