Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
1. A találmányok szabadalmi oltalma 1.1. A műszaki megoldások iparjogvédelmi státusa a külső és belső jogviszonyokban A műszaki megoldások iparjogvédelmi státusa a jogi személyek és természetes személyek külső (egymás közötti) jogviszonyában egy-egy adott országon belül az alábbi lehet: — közkincs körébe tartozó megoldások, — titokban tartott megoldások, — szabadalmi oltalom alatt álló megoldások. A közkincs körébe tartozik mindaz a megoldás, amely bárki számára hozzáférhető módon, szakember által megvalósítható mértékben nyilvánosságra került akár nyomtatványként, akár egyéb módon, pl. a termék nyilvános bemutatása, forgalomba hozatala formájában és nem áll, vagy már nem áll szabadalmi oltalom alatt. Az ilyen megoldás a nyilvánosságra jutás után többé nem szabadalmazható, azaz nem vonható ki a közkincs köréből általában még akkor sem, ha a publikáció magától a feltalálótól vagy jogutódjától származik, avagy az jogellenesen történt. A nyilvánosságra jutást a később indult szabadalmi eljárásokban úgy fogják értékelni, mint újdonságrontó adatot, amely meggátolja a találmány szabadalmazhatóságát. (A fentieknek megfelelően tartózkodni kell a műszaki megoldások megfontolatlan nyilvánosságra hozatalától.) A közkincs körébe tartozás azt jelenti, hogy a megoldást bárki, engedély és díjfizetési kötelezettség nélkül hasznosíthatja, jogszerű gazdasági tevékenysége körében. Ennek a „szabad” hasznosításnak azonban vannak bizonyos korlátái, részben a tisztességtelen gazdasági tevékenységet (versenyt) tiltó jogszabályok, részben az adott megoldásra esetleg külföldön fennálló szabadalmak miatt. A tisztességtelen gazdasági tevékenységet (versenyt) tiltó jogszabályok — köztük a Magyarországon hatályos 1984. évi IV. törvény 4. §-a — tiltják az ún. „szolgai másolást”. E szerint tilos az árut, illetőleg a szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni vagy hirdetni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A közkincset képező megoldások „szabad” hasznosításának másik korlátja az, 55
