Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
hogy a Magyarországon közkincsnek minősülő megoldások más országokban esetleg szabadalmi oltalom alatt állhatnak. A termék esetleges exportja esetén meg kell vizsgálni, hogy az adott országban a termék szabadalomjogilag tiszta-e. A műszaki megoldások iparjogvédelmi státusukat tekintve lehetnek titokban tartott, know-how jellegű megoldások. Ezek tekintetében a jogosult mindaddig de facto monopolhelyzetben van, amíg a titok megőrizhető, illetőleg, amíg a megoldást valaki a titok jogosultjától függetlenül ki nem fejleszti. A titokvédelem főként a Polgári Törvénykönyv (81. §), a munkajogi szabályok és a tisztességtelen gazdasági tevékenység (verseny) elleni szabályok révén, valamint szerződéses kikötések útján biztosítható. A Polgári Törvénykönyv 86. §-a (3) bekezdése szerint a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok (szabadalmi, újítási stb.) nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A (4) bekezdés szerint a személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is a közkinccsé válásig. A védelem körében — a 87. § (2) bekezdése értelmében — a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse Őt az elért vagyoni eredményben. A Munka Törvénykönyve 34. § (2) bekezdése értelmében a dolgozó köteles a szolgálati, illetőleg üzemi titkot megtartani. E kötelesség megsértése esetén fegyelmi és anyagi felelősség terheli. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 5. §-a szerint tilos üzleti titkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, illetőleg felhasználni. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy, illetőleg szervezet közreműködésével szerezték meg. Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a tagsági viszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés. További védelmi eszközül szolgálhatnak a különböző szerződéses titokvédelmi megkötések, amelyek legjellegzetesebb formája, különösen külgazdasági viszonylatban, a know-how szerződés. Amíg a szabadalom esetében a törvény által meghatározott védelem érvényesül, a know-how szerződéseknél a védelmet többnyire maga a szerződés határolja körül. Ebből következik a szabadalmi licenciaszerződés és a know-how szerződés eltérő jogi szerkezete a rendelkezésre bocsátott műszaki ismeret kapcsán. A szabadalmi licenciaszerződés esetén az engedélyesnek csak azt szabad, amit a szabadal-56
