Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
további leszármazók (unokák stb.) öröklik. Ha leszármazó nincs, a törvényes örökös a házastárs. (Sajátos szabályok vonatkoznak az ún. ági vagyonra.) Ha házastárs sincs, a szülök örökölnek, illetőleg helyettük leszármazóik (az örökhagyó testvérei stb.). Ha ebben a szülői csoportban (ún. parentéla) sincs olyan személy, aki örökölhetne, örökösök a nagyszülők, illetőleg ezek leszármazói. Ha a nagyszülői csoportban sincs örökös, de még élnek további felmenők, ezek az örökösök, de leszármazóik már nem. Ha fenti rokonok közül senki sem él, a törvényes örökös az állam. Vagyonáról — amint mondtuk — halála esetére bárki rendelkezhet. Ezt teheti pl. öröklési szerződés formájában (lényegében tartási szerződés), vagy egyoldalú nyilatkozattal, végrendelettel. A végrendeletnek több formáját ismerjük, a tipikus az írásbeli végrendelet (kivételesen sor kerülhet — közvetlen életveszély esetén — szóbeli végrendeletre is). A végrendeletre a jogszabály viszonylag szigorúbb formai előírásokat tartalmaz, hogy ne merüljenek fel aggályok, mi volt az örökhagyó valódi végakarata. Közös elemei a végrendeletnek, hogy ki kell tűnjön az okiratból, hogy halál esetére szóló rendelkezést tartalmaz, szerepeljen benne a végrendelkezés helye és ideje, s azt a végrendelkező írja alá. (Ezért pl. írástudatlan csak közvégrendeletet tehet közjegyző előtt.) Ha a végrendeletet az örökhagyó kézírással maga írta, érvényességéhez a fenti kellékek elegendők is. Ha nem saját kezűleg írt a végrendelet, a fentieken kívül két tanú aláírása is szükséges, akik a végrendelkező aláírását hitelesítik. Sajátos az özvegyen maradt házastárs öröklési jogi helyzete. Egyrészt — mint láttuk — leszármazók hiányában Ő a törvényes örökös, másrészt minden olyan vagyonnak, amit nem ő örököl, a haszonélvezete illeti meg. A hozzátartozók szűkebb körét (leszármazó, házastárs, szülő) jogunk akkor is részesíteni kívánja a hagyatékból, ha az örökhagyó másképp rendelkezett. Az őt egyébként megillető törvényes örökrészének fele ún. kötelesrészként ebben az esetben is megilleti. Kötelesrészre való jogosultságát csak akkor veszti el, ha az örökhagyó őt kifejezetten — és a törvényben felsorolt okokból — kitagadja. Az örökös nem csupán a hagyaték pozitív elemeit örökli, hanem az örökhagyó tartozásait is, ezekért azonban legfeljebb a hagyaték értékéig felelős. 23.6.6. A szellemi alkotások joga A polgári jog védi az embert, az emberi személyiséget önmagában is, de sajátos eszközökkel kívánja oltalmazni az embert, mint „alkotó” embert. Az erre szolgáló szabályokat és jogintézményeket foglalja össze a szellemi alkotások jogterülete. Míg azonban az előbb tárgyalt területek alapvető szabályait a Ptk. tartalmazza, a 46
