Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat — hagyományosan — külön jogszabályokban találjuk. A szellemi alkotások jogának két fő területe van: a szerzői jog és az iparjogvédelem. Az utóbbiról a kézikönyv igen részletesen szól, így ebben a bevezető részben csupán a szerzői jog legfontosabb szabályaira térünk ki. Ezt megelőzően azonban célszerű néhány olyan közös vonást, tendenciát felvázolni, ami a szellemi alkotások jogának szocialista szabályozására, különösen pedig a magyar jogrendszer megoldásaira általában jellemző. a) A szellemi alkotások szabályozásának közös vonásai A jogrendszerek többsége, a magyar jog is a szellemi alkotásokkal összefüggő jogviszonyokat a polgári jog módszerével szabályozza. Ennek lényege, hogy az alkotó számára alkotása tekintetében ún. abszolút szerkezetű, kizárólagos jellegű jogot biztosít (hasonlóan a tulajdonjoghoz), ami lehetővé teszi, hogy művével elvileg kizárólagosan rendelkezzék, azt bárki más csak az ő engedélyével használhassa. Elvileg tehát az alkotó joga kizárólagos jellegű, ez a kizárólagosság azonban nem jelent korlátlanságot. A társadalmi és egyéni érdekek összhangja érdekében építi ki a jog a szellemi alkotáshoz fűződő jogok közérdekű korlátúnak rendszerét. Sajátos korlátozást jelentenek a munkaviszony kapcsán létrejött alkotásokra (szolgálati mű, szolgálati találmány) vonatkozó szabályok. Az alkotás személyes-egyéni jellegű, ezzel egy időben azonban vagyoni értékkel is bír. Lényeges ezért, hogy az alkotó mind személyes jellegű, személyhez fűződő, mind vagyoni érdekei kellő jogi oltalmat nyerjenek. Jogunk ezeket a személyi és vagyoni jogosultságokat következetesen megkülönbözteti és részletesen szabályozza. A magyar jog tudatosan szabályozási körébe vonja e jogviszonyok dinamikáit, tehát azokat a szerződésfajtákat, amelyek egyrészt az alkotások létrehozását segítik elő, másrészt az alkotások felhasználását, forgalmát szervezik. Igen lényeges vonása a magyar szabályozásnak az alkotói érdekek garanciáinak kiépítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviták végső soron bírósági fórum elé vihetők. b) A szerzői jog A szerzői jog a tudomány, a művészet, az irodalom terén létrejött alkotások oltalmával, az ezzel kapcsolatos jogviszonyok szabályozásával foglalkozik. A hatá47