Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
műszaki-tudományos eredmények létrehozására irányulnak a kutatási szerződések, míg a szellemi javak, műszaki alkotások forgalmát a licenciaszerződések szolgálják (ez utóbbiakról a kézikönyv más részében részletesebben esik szó). A kutatási szerződés — bár nem kizárt, hogy a kutató eredmény szolgáltatását is vállalja — alapjában megbízási típusú szerződés. A kutató tehát arra köteles, hogy valamilyen probléma megoldása érdekében gondos és szakszerű tudományos-kutató tevékenységet fejtsen ki, s a díj akkor is megilleti, ha az eredmény negatív. A kutató felelőssége korlátozható és a kutatás eredményeként létrejövő szellemi alkotás felett az általános rendelkezési jog is őt illeti meg, ha megbízója az utóbbit — rendszerint többletdíjazás ellenében — kifejezetten nem a saját javára kötötte ki. b) A kártérítési felelősség A károk megelőzése, elhárítása, orvoslása más jogágazatok feladatát is képezi. A polgári jog ennek érdekében — más intézményei (pl. a biztosítás) mellett — elsősorban a kártérítési felelősség szabályaival lép fel. A felelősség egyik funkciója a polgári jogban is a nevelés és a megelőzés, a másik — jellegzetesen polgári jogi — funkciója pedig a reparáció, a megtérítés, azaz a károsult érdekeinek védelme. A polgári jogi kártérítési felelősség érvényesítésének négy előfeltételét kívánja meg jogunk. Az első feltétel a kár bekövetkezése. Kárnak tekintünk minden hátrányt, ami valakinek a vagyonát éri. Ez a vagyoni kár lehet ún. tényleges kár, tehát a vagyonban beállt értékcsökkenés, és lehet ún. elmaradt haszon, az a vagyoni veszteség, ami a kárt szenvedett vagyontárgy csökkent használhatósága (kiesett jövedelem, munkabér stb.) folytán áll elő. Polgári jogunk kivételesen a nem vagyoni károk megtérítését is lehetővé teszi. A bekövetkezett — vagyoni és nem vagyoni — káron kívül lényeges az is, hogy a károké zó magatartás a kárnak jogilag releváns oka legyen. A jog nem minden károkozó magatartás ellen lép fel, csupán a jogellenes károkozás ellen. Minden károkozás jogellenes, kivéve ha külön szabály a jogellenességet kizárja. Kizárja a jogellenességet a jogos védelem, a szükséghelyzet, illetőleg a károsult beleegyezése. A kár, az okozati kapcsolat, a károkozás jogellenessége objektív tényezők. A felelősség nevelő-prevenciós funkcióinak alkalmazása megkívánja az olyan szubjektív (tudati-akarati) állapot létét is, amit a felelősség eszközeivel befolyásolni lehet. Ez a szubjektív elem a vétkesség, felróhatóság. Általános szabály szerint csak a vétkes károkozó tartozik felelősséggel. Polgári jogi szempontból azt kell vétkesnek tekinteni, aki nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában el44
