Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
tása, esetleg a szerződés felszámolása. Ilyen szavatossági jogok: követelni lehet a hiba kijavítását (a más által történt kijavítás költségeinek megtérítését) vagy az ellenszolgáltatás (vételár, díj, bér stb.) arányos leszállítását, illetőleg az ún. fajlagos szolgáltatások esetén (pl. tömegtermék szolgáltatása) a kicserélést. Ha a hiba nem javítható ki és e nélkül a szolgáltatás a rendeltetésszerű használatra teljesen alkalmatlan, elállásnak van helye. A szavatossági jogok érvényesítésére általában rövid és szigorú határidőket állapít meg jogunk. ab) Egyes fontosabb szerződésfajták A legfontosabb szerződésfajták közé tartozik az adásvétel. Adásvételi szerződés esetén az eladó köteles a szerződés tárgyát képező dolgot a vevő birtokába és tulajdonába adni, a vevő pedig a véletárat kifizetni. Ezek a felek alapvető kötelezettségei, amelyeket természetesen számos mellékkötelezettség kísérhet. Kiemelést érdemel ezek sorából a jogszavatosság. Az elad® ugyanis nem csupán fizikailag-műszakilag megfelelő dolgot köteles szolgáltatni, hanem korlátozásmentes tulajdont is átruházni. Ha ebben valamilyen körülmény meggátolja, jogszavatossággal tartozik. A vállalati kapcsolatokban kiemelkedő szerepet játszik a szállítási szerződés, ami tulajdonképpen nem más, mint határidős adásvételi szerződés. A szállító tehát köteles meghatározott dolgot a megrendelő tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig annak árát megfizetni, a szerződéskötés és a teljesítés között azonban hosszabb — és rendszerint ütemezett — idő telik el. Szerződésszegések bizonyos eseteire kötelező kötbért kikötni. A szállítási szerződésekre vonatkozó részletesebb szabályokat a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet tartalmazza. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles valamilyen — munkával elérhető — eredményt szolgáltatni, a megrendelő pedig díjat fizetni. A vállalkozó saját kockázatára tevékenykedik, tehát díját csak akkor kapja meg, ha a szerződésben kikötött eredményt eléri és szolgáltatja. (Sajátos feltételek irányadók a vállalkozási szerződések olyan altípusaira, mint az építési, tervezési stb. szerződések.) A megbízási szerződés alapján a megbízott ugyancsak munkával elérhető, rendszerint magasabb szellemi tevékenységet igénylő eredményre törekszik (szakértői, orvosi, ügyvédi stb. tevékenység), az eredménytelenség kockázatát azonban a megbízó viseli. A megbízott gondos és szakszerű tevékenység kifejtésére köteles megbízója érdekének és akaratának megfelelően, díját és költségeit akkor is megkapja, ha tevékenysége nem vezet a kívánt eredményre. A társasági szerződés alapjában keretjellegű megállapodás és arra hivatott, hogy a felek közös gazdasági tevékenységét, ezzel kapcsolatos feladataikat a közös érdekeltség és közös kockázat elvére építve megszervezze. Az ún. másodlagos jogi személyek, társulások alapjait is társasági szerződések képezik. Az iparjogvédelem területén két szerződésfajta érdemel külön kiemelést. Az új 43
