Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
Célszerű végül a közös tulajdon szabályainak bemutatása, különös tekintettel arra, hogy az ezzel kapcsolatban kialakult elvek és szabályok az iparjogvédelem szabályaiban is (pl. szabadalmastársak viszonya) tükröződnek, s nemegyszer mögöttes jogterületként is érvényesülnek. Ugyanazon dolog lehet több személy közös tulajdonában, meghatározott hányadok (pl. t/2, 2/3, 124/312 stb.) szerint. A közös tulajdon tárgyának használatára és birtoklására elvileg mindegyik tulajdonostárs jogosult, s ugyancsak jogosult a tulajdon védelme érdekében fellépni. A birtoklás és használat jogát csak a többi tulajdonostárs jogainak és érdekeinek sérelme nélkül lehet gyakorolni. A gyakorlás módját illetően a tulajdonostársak megállapodása az irányadó, vita esetén a használat módját a bíróság szabályozhatja. Saját tulajdoni hányadával elvileg bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezik, bizonyos esetekben azonban a többi tulajdonostárs jogosult — azonos feltételek mellett — a külső személy helyébe lépni, azaz előbérleti, előhaszonbérleti vagy elővásárlási jogot gyakorolni. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs bármikor követelheti. A tulajdonközösség megszüntetésének elvileg három módja lehetséges. Ha tulajdon tárgya osztható, akkor — a tulajdoni arányoknak megfelelően — természetbeni megosztásra kerül sor. Ha dolog oszthatatlan, a közös dolgot értékesítik és a befolyt ellenértéket osztják fel a tulajdonostársak a hányadok arányában. Végül lehetséges, hogy valamelyik tulajdonostárs a többiek hányadát „magához váltsa”. 23.6.4. Kötelmi jog a) A szerződések joga A szerződések jelentik a polgári jogviszonyok mozgását, dinamikáját. A szerződéses kapcsolatok átszövik mindennapi életünket, s nem csupán az állampolgárok kapcsolataiban, de alapvető jelentőségűek jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünkben a vállalatközi kapcsolatok szervezésében is. A gazdasági forgalomban számos szerződésfajtával találkozunk. A polgári jogi szabályozás ezekre nézve íöbbé-kevésbé részletes, elsősorban a szerződő partnerek tájékoztatását szolgáló előírásokat tartalmaz. Az egyes szerződések halmazából azonban absztrahál bizonyos általános fogalmakat, szabályokat is, amelyek elvileg bármely szerződésfajtára irányadók. aa) Általános szerződési szabályok A szerződés fogalmát úgy határozhatjuk meg, mint két (vagy több, de mindenesetre meghatározott) személynek egybehangzó, azonos tartalmú (azonos joghatásra irányuló) akaratnyilatkozatát. Lényeges tehát, hogy a szerződő partnerek -40
