Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
helyettesíti az országgyűlést az ülésszakok közötti időben, másrészt gyakorolja saját jogkörét: kitűzi az országgyűlési választásokat, nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg stb. és gyakorolja a kegyelmezési jogot. Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős, és köteles működéséről az országgyűlésnek beszámolni. Az Elnöki Tanács elnöke az állam első tisztségviselője, az alkotmány nem ruházza fel döntési jogosítványokkal, feladatkörét az Elnöki Tanács ügyrendje állapítja meg. Az Elnöki Tanács hozta pl.: az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. számú törvényerejű rendeletet. 2.2.2. Az államigazgatás központi szervei A Minisztertanács (Kormány) az államigazgatás legfőbb szerve, az egész államigazgatási szervezet vezetője, egyben az országgyűlés végrehajtó-rendelkező szerveként az állami munka legfontosabb operatív irányítója. Működéséért az országgyűlésnek felelős. A Minisztertanács testületi szerv, alapvető szervezeti formája a Minisztertanács ülése. Feladata egyebek mellett a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek munkájának irányítása, a tanácsok feletti törvényességi felügyelet gyakorlása. A feladatai folyamatos ellátása végett néhány jelentős körben a Minisztertanács kormánybizottságot hoz létre (pl. az Állami Tervbizottság, Tudománypolitikai Bizottság, Országos Környezetvédelmi Tanács). A Minisztertanács hivatali apparátusa közül legjelentősebbek: a Minisztertanács Titkársága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a tanácsok központi irányítását ellátó Minisztertanács Tanácsi Hivatala. A Minisztertanács számos rendelete közül megemlítendő az újításokról szóló 10/1983. (V. 12.) MT sz. rendelet. Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei: a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek. A minisztérium vezetője a miniszter, tagja a Minisztertanácsnak, egyben egyszemélyi vezető, őt illetik a minisztérium részére megállapított összes hatáskörök. Feladatait elvileg személyesen látja el, a hatáskörébe tartozó ügyek nagy száma miatt azonban bizonyos jogköröket a minisztérium vezető tisztségviselőire ruházhat át. Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei közé sorolandók a minisztériumi jogállással nem rendelkező országos hatáskörű szervek (Országos Vízügyi Hivatal, Szerzői Jogvédő Hivatal, Állami Egyházügyi Hivatal stb.); ágazati jellegű, országos hatáskörű szervek, pl. az Országos Találmányi Hivatal, amelynek élén elnök áll. 29
