Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
2.2.3. A tanács és szervei A tanács és szervei a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak, a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei, az állam gazdasági, művelődésügyi, egészségügyi, szociálpolitikai tevékenysége, továbbá az állam igazgatása jelentős részében a tanácsok útján és közreműködésével valósul meg. Tanács működik a fővárosban, a megyében, továbbá helyi tanácsok a főváros kerületeiben, a városokban és a községekben. A helyi tanács tagjait a helyi választópolgárok az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan közvetlenül, a fővárosi, illetve a megyei tanács tagjait pedig a helyi tanácsok választják. Tisztségviselők: a tanácselnök, a tanácselnök-helyettes és a vb-titkár. A tanács — mint választott testület — hatáskörét az évenként legalább négy alkalommal tartott ülésein gyakorolja, rendeletet vagy határozatot hozhat, amely azonban nem lehet ellentétes felsőbb fokú jogszabályokkal. A tanács végrehajtó bizottsága kettős feladatkört lát el, egyrészt a tanács szerveként előkészíti, végrehajtja a tanács döntéseit, másrészt mint a felsőbb szintű tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a Minisztertanácsnak alárendelt szerv, végrehajtja a központi állami elhatározásokból eredő, jogszabályokban vagy eseti utasításokban foglalt feladatokat. A tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el, ezek a végrehajtó bizottságnak alárendelten működnek, de önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkörrel is rendelkeznek. A községi közös tanács nem székhely társközségének tanácstagjai elöljáróságot alkotnak a helyi lakosok érdekében. 2.2.4. A bíróságok Hazánkban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény szabályozza az igazságszolgáltatás gyakorlásával, a bíróságok szervezetével, irányításával és igazgatásával, valamint a bíró jogaival és kötelességeivel kapcsolatos legalapvetőbb és legfontosabb kérdéseket. Az igazságszolgáltatás során igen sokféle ügy kerül a bíróságok elé. Bíróság dönt a büntető ügyekben, a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban. Ezekben az ügyekben törvény vagy minisztertanácsi rendelet más szervet is feljogosíthatja a döntésre, de az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő ügyekben a feljogosított más szerv határozata ellen a felek bírósághoz fordulhatnak. Az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a me-30
